A napokban elhunyt Dinu Patriciu vagyona a válság évei alatt, és néhány rosszul sikerült üzlete után alaposan megcsappant: hét év alatt 3,3 milliárd dollárról az idei évre – legalább is a hivatalos adatok szerint – 190 millió dollárra zsugorodott össze.

De nem jártak jó Románia papundekli milliomosai sem, mint például Gigi Becali, Sorin Ovidiu Vantu vagy Dan Voiculescu sem, akik összeharácsolt millióikból úgyszintén sokat veszítettek, akár a válság miatt, akár azért, mert az igazságszolgáltatás lefoglalta vagyonuk egy részét.

Nem jött be az ingatlan-boom

A juhtenyésztésből szerzett pénzén előbb törökországi farmernadrágok eladásával foglalkozó, majd az így összegyűjtött összegből telekspekulációba kezdő Gigi Becali vagyonát 2007-ben a Capital című folyóirat kiadványa még 2,8-3 milliárd dollárra becsülte. A pénz nagy részét ingatlanok adásvételből, építkezésből, a húsiparból szerző spekuláns ma már csupán 49 millió euróval rendelkezik.

„Elszegényedését” mindenekelőtt az magyarázza, hogy üzleteit az ingatlanok árának nagyarányú növekedésére alapozta, arra viszont nem számított, hogy a válság éveiben fordul a kocka. A lakások, telkek ára ma már csak alig felét éri a néhány évvel ezelőttinek. Az ingatlanok megvásárlásánál a törvényt sem tartotta mindig tiszteletben, a hadsereggel való telekcseréje miatt tavaly három év börtönre is ítélték.

Ráadásul cégei is lassan befuccsoltak. A iasi-i Avicola baromfifarm 2010 óta fizetésképtelen, az Arcom építkezési vállalat 2011 óta nem tud fizetni, tavaly 460 ezer eurós veszteséggel dolgozott, üzleti forgalma pedig hússzorosan esett vissza 2008-hoz képest. A vállalat részvényeinek több mint 70 százaléka Gigi Becali tulajdonában van. Idén már csupán két vállalkozása dolgozott szerény nyereséggel.

300 ezer embert rázott át

Sorin Ovidiu Vântu vagyona jelentős részét az Országos Beruházási Alap csődbejuttatásával szerezte. A kétezres évek elején ezzel több mint 300 ezer román állampolgárt károsított meg – egyedül csakis ő és „szárnysegédjei” szedték meg magukat az üzleten.

Sorin Ovidiu Vântu vagyonát a Capital című folyóirat 2007-ben 2 milliárd dollárra tette. A pénzt 700 cége között osztozta fel, közülük a legismertebb talán a Realitatea-Cațavencu sajtótröszt volt.

Igaz, ő sem úszta meg szárazon: több bűncselekmény miatt is két alkalommal börtönbe került, most is a rácsok mögött ül, vagyona pedig rohamosan apadni kezdett. Ugyancsak a Capital szerint 2013-ban már csak 90 millió eurója volt.

Pénzügyi szakértők szerint a legnagyobb veszteségeit tőkepiaci beruházásai valamint a médiapiac okozta.

Az „első millió” a Securitatétól

A nemrégiben 10 év börtönre ítélt Dan Voiculescu vagyona a válság előtti években ugyancsak meghaladta az egymilliárd eurót. Jelenleg viszonylag még mindig jól tartja magát, de azért 340-360 millióra taksált vagyona messze elmaradt 2009-es „fénykorától”. Ráadásul az Élelmiszeripari Intézet törvényellenes privatizálása miatt börtönre ítélt Dan Voiculescunak vissza kell fizetnie az államnak okozott 60 millió eurós kárt, számos ingatlanját elkobozták.

Dan Voiculescu érdekelt a sajtóban, az energetikában, a mezőgazdaságban és az ingatlanüzletben „Fő műve” azonban a romániai mezőgazdaság és külkereskedelem egyik legnagyobb cége, a Grivco, amely egyébként belebonyolódott a médiacézár börtönbüntetéséhez vezető privatizálási ügybe.

Az nem titok, hogy Dan Voiculescu vagyonát – „első millióját” – a Securitate lenyúlt pénzéből szerezte. A kommunista diktatúra idején ugyanis együttműködött Ceauşescu politikai rendőrségével, ebben a minőségében a Vitrocim Külkereskedelmi Vállalatot vezette, amely a Securitate fennhatósága alatt álló ICE Dunărea céggel együttműködve a kommunista elit és a politikai rendőrség vagyonát gyarapította.

36 százalékkal csökkent a lakossági vagyon

A példákat hosszan lehetne sorolni, szinte valamennyi romániai papundekli milliomos sok pénzt veszített az utóbbi években. Politikai kapcsolataik jók voltak – nem egy esetben maguk is kacérkodtak a politikával –, pártszponzorizálásaik fejében pedig élvezték a hatalom támogatását. Vagyonuk jelentős részét éppen az állammal való üzletelésből szerezték.

Azt, hogy az állami üzletek mennyire kifizetődőek, éppen az „aszfaltkirályok” példája bizonyítja, akik közül mára már többen is megütötték a bokájukat az igazságszolgáltatással.

Costel Căşuneanut például, akinek jelenlegi 130 millió eurós vagyona a felére csökkent, 4 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mivel lefizette Cătălin Voicu szociáldemokrata szenátort, járjon közbe az országos útügyi igazgatósággal támadt konfliktusában.

Nelu Iordache jelenleg házifogságban van, mivel más célokra használta fel a Nagylak-Arad autópályára kapott európai alapokat. Iordache vagyona 2011-ben még 70 millió euró volt – tavaly már csak 30 millióval rendelkezett.

A papundekli milliomosok gondjai akkor támadtak, amikor az őket támogató politikai rendszer megváltozott, és amikor – nagyrészt nyugati nyomására – a romániai igazságszolgáltatás úgy-ahogy, de működni kezdett.

De nagy szerepet játszott a gazdasági válság is, mindenekelőtt a fogyasztás drámai visszaszorulása, az ingatlanok értékcsökkenése. A piacok lecsökkenése természetszerűen dézsmálja meg a vagyonokat. Olyan vállalatokat például, amelyek 2008 előtt százmillió eurókat értek, ma alig 20-30 millió euróért lehetne eladni.

Ráadásul ezekben az években nem csak a gazdagok veszítettek. Hivatalos felmérések szerint Románia lakosságának összvagyona 36 százalékkal esett vissza 2011 júniusa és 2012 júniusa között. A Credit Suisse svájci bank úgy véli, százalékban számítva ez a szám Románia esetében a legnagyobb – világviszonylatban is.