Az RMDSZ államfőjelöltje szerint nem befolyásolja majd a korteskedését, hogy a szövetség kormányzati pozíciókból vág majd neki az elnökválasztási kampánynak. „Akárhol állunk, a kampányban ugyanazt kell mondani” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök az Erdélyi Riportnak adott interjúban.

Augusztus elsejei hatállyal lemondott mindkét kormányzati tisztségéről, ám az államfő elutasította Biró Rozália kinevezését ezekre a posztokra, így most az RMDSZ elnöke továbbra is a kormány tagja. Előreláthatóan meddig tart ez a köztes állapot?

A törvény azt írja elő, hogy a lemondás csak a miniszter felmentéséről szóló államelnöki rendelet Hivatalos Közlönyben történő megjelenése után lép életbe. Ezt azt jelenti, hogy amíg Traian Băsescu nem írja alá a rendeletet, nekem végeznem kell a munkámat, hiszen a minisztériumnak működnie kell, a meghirdetett programokat le kell bonyolítani, az adminisztrációt nem lehet leállítni. Már volt olyan eset is, hogy az államfő egy miniszter felmentését két és fél hónap után írt alá. Több forgatókönyv lehetséges. Az egyik az, hogy Traian Băsescu aláírja a rendeletet még mielőtt az RMDSZ új jelöltet javasolna. Ekkor következik egy 45 napos időszak, amelynek idején az utód kinevezéséig a miniszterelnök vagy a kormány valamelyik tagja irányítja ideiglenesen a tárcát. A másik forgatókönyv szerint az RMDSZ előáll egy új jelölttel a felmentésem aláírása előtt.

És melyik forgatókönyv a valószínűbb? Egy nyilatkozatában ugyanis nem zárta ki, hogy a koalíció megvárja a parlamenti ülésszakot, és olyan új kormányzati struktúrát fogadtatnak el, amelyben a kormányfőhelyettesi és a kulturális miniszteri tisztséget szétválasztják.

Mind a két forgatókönyv lehetséges ebben a pillanatban. A parlamenti ülésszak megkezdése után egyeztetünk a koalíciós partnerekkel, ha a mellett döntenénk, hogy a két tisztséget szétválasztjuk.

Ha az utóbbi megoldást választják, az azt jelenti, hogy az RMDSZ tulajdonképpen lemond a miniszterelnök-helyettesi tisztségről?

Igen, ha szétválasztjuk a két tisztségtől, akkor megválunk a kormányfőhelyettesi poszttól.

Az nem nehezíti meg mégis az RMDSZ államfőjelöltjének a dolgát, ha úgy kell kampányolnia, hogy közben a szövetség kormányon van? Olyan értelemben, hogy ez bizonyos megkötöttségeket jelent, nem lehet például olyan nagyokat mondani.

Nem gondolom azt, hogy a kampányban nagyokat kell mondani. A kampányban koherens, és mindenki által érthető üzeneteket kell megfogalmazni. Hogy ez az üzenet időnként lehet erős, vagyis „nagyotmondás”, az teljesen más dolog. Ám akárhol állunk, a kampányban ugyanazt kell mondani.

Hogyan befolyásolja a koalíció működését, hogy az RMDSZ még a kampány előtt előrukkol az autonómia tervezettel, amelyet a román politikusok vélhetően egyöntetűen lehurrognak majd?

Azt gondolom, hogy egy demokratikus társadalomban elfogadott a szólásszabadság, a kezdeményezés szabadsága, a véleménynyilvánítás. A RMDSZ képviselőinek, szenátorainak a törvény-előterjesztési joga adott, függetlenül attól, hogy a szövetség kormányon van-e vagy sem. Normális országban, normális társadalomban még ennél nehezebb kérdésekről is kell tudni beszélni, vitatkozni. A politika a szavakról szól mindenekelőtt, nekünk a szavak a fegyvereink: érvelünk, törvényeket írunk és fogadtatunk el. Ezáltal működik – jobban vagy rosszabbul – egy társadalom. A román politikusok tudják, hogy a kilencvenes évek legelejétől, az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusától programatikus törekvése a romániai magyar közösségnek az autonómia. Úgyhogy mi nem árultunk soha zsákbamacskát.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felhívással fordult a két magyar államfőjelölthöz, akiket arra kért, hogy képviseljék, népszerűsítsék az SZNT autonómiatervezetét a kampányban. Izsák Balázs értésre adta, hogy azt a jelöltet támogatják, aki igennel válaszol a kérésre. Fognak-e reagálni az SZNT elnökének felhívására?

Nem. Nekünk van már egy törvénytervezetünk Székelyföld autonómiájáról. Ez olyan elképzelés, amely nagyon nagy mértékben egy ismert európai modellt követ, és a székelység, illetve az erdélyi magyarság törekvéseit is magába foglalja. A tervezet fő fejezetei a regionális székelyföldi autonómia intézményeiről, testületeiről, működésükről, hatásköreikről – beleértve a gazdaságiakat is – szólnak, e mellett a jogszabály a magyar nyelv használatával kapcsolatos minden egyes rendelkezést tartalmaz. Ezért azt mondom, hogy ez olyan tervezet, amit vállalhat más is. Ezért nem kívánok sem üzenni, sem válaszolni az SZNT-nek. Mi tudjuk, hogy mi a dolgunk, és végezzük a feladatainkat.

A teljes interjú itt olvasható.