Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői szerint reális lehetőség, hogy két magyar politikai szervezet – az RMDSZ és az EMNP – is bekerüljön a decemberi választások után a parlamentbe. Ezt politikusaik az úgynevezett alternatív választási küszöb révén tartják elképzelhetőnek.

Toró szerint erősödhet a képviselet

Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az alternatív küszöb intézménye korábban az RMDSZ javaslatára került be az érvényben lévő választási törvénybe. E szerint nem csak az a párt jut parlamenti mandátumhoz, amely országos szinten megszerzi a szavazatok legkevesebb öt százalékát, hanem az az alakulat is, amelynek jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori kerületben első helyet szereznek.

Toró elmondta, pártja nem számít a szavazatok öt százalékának megszerzésére, ám arra igen, hogy az alternatív küszöb alapján mandátumokhoz jut. A legvalószínűbb forgatókönyvnek pedig azt tartja, hogy az RMDSZ és az EMNP is bekerül a parlamentbe, a magyarság képviselete pedig nem gyengülni, hanem erősödni fog.

A politikus ezt azzal támasztotta alá, hogy azoknak a pártoknak is járnak a szavazatok visszaosztásából mandátumok, amelyek nem az ötszázalékos küszöb átlépésével, hanem az alternatív küszöb révén kerülnek be a parlamentbe.

„Tegyük fel, hogy az RMDSZ 4,9 százalékos eredményt ér el. Az ötszázalékos küszöböt nem lépi túl, de az alternatív küszöb feltételeit teljesíti. Így az RMDSZ számára is jár a visszaosztás, tehát nem hat képviselője és három szenátora lesz csupán, hanem a 4,9 százalék arányában jut mandátumokhoz. Így akkor sem gyengül, hanem ellenkezőleg, erősödik a magyarság képviselete, ha az EMNP is teljesíti az alternatív küszöb feltételeit" – magyarázta Toró, aki egyben sérelmezte, hogy az RMDSZ ezt a lehetőséget elhallgatja a szavazók előtt, mi több, félretájékoztatja a magyar választókat ebben a kérdésben.

A néppárt politikusainak számításai szerint az országban a tömbmagyar vidékeken összesen 15 képviselői és 7 szenátori kerület van, amelyet – ha az RMDSZ és az EMNP is indul – biztosan magyar jelölt nyer meg. „Van tehát reális esély arra, hogy mindkét párt bekerüljön a parlamentbe" – mondta Toró.

A maszol.ro kérdésére, miszerint nem fordulhat-e elő az, hogy a Toró által emlegetett választókerületek némelyikében a magyar szavazatok megoszlása miatt román jelölt győzzön, az EMNP elnöke azt mondta: ezt azért nem tartja valószínűnek, mert szerinte a román szavazatok is ugyanúgy megoszlanak a román jelöltek között.

A maszol.ro kérdésére, nem számolnak-e azzal a valószínűsíthető forgatókönyvvel, hogy az EMNP az alternatív küszöböt sem éri el, így a pártra adott (az RMDSZ-től elvett) szavazatok gyakorlatilag elvesznek és gyengül a magyar közösség parlamenti képviselete, Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke kitérő választ adott. „Ha az RMDSZ-t nagyon foglalkoztatná, hogy több magyar kerüljön be a parlamentbe, akkor maga lett volna, aki javasolja az összefogást" – jelentette ki.{loadposition metamorf}

Márton Árpád: Toróék rosszul számolnak

Az RMDSZ választási szakértője, Márton Árpád képviselő „matematikailag is és gyakorlatilag is" tévesnek tartja az EMNP-nek azt az elképzelését, hogy az alternatív küszöb révén mindkét alakulat bekerülhet a parlamentbe.

Tájékoztatásai szerint Toróék rosszul számolnak: nem 17 és 7, hanem legfennebb 10 és 5 olyan képviselői, illetve szenátori kerület van az országban, ahol a magyarság a 2011-es népszámlálás szerint is abszolút többségben él, és ahol így nagy eséllyel magyar jelöltet juttathat be a parlamentbe.

Márton számításai szerint három Hargita, négy Kovászna, egy-egy Maros, Bihar és Szatmár megyei képviselői kerület, illetve két-két Kovászna és Hargita, valamint egy-egy Maros, Bihar és Szatmár megyei szenátori kerület az, ahol nagy esélye van bejutni magyar jelöltnek.

„Tegyük fel azonban, hogy lenne a magyarság számára kedvező 12 képviselői és 6 szenátori kerület. Az EMNP elmélete csak akkor működne, ha az önkormányzati választásokon a magyarok szavazatának 85 százalékát megszerző RMDSZ nem indítana jelölteket ezeknek a kerületeknek a felében, hogy helyet szorítson a néppártiaknak. Ez abszurd lenne" – mondta Márton Árpád.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az önkormányzati választásokon a Kolozs megyei Kalotaszeg magyarok lakta körzetében a megyei listákra leadott szavazatok sorrendjében az RMDSZ már csak a harmadik helyet érte el, mert a néppárt is indított jelöltet. „Tehát nem működik az, hogy a 47-48 százalékban magyarok lakta vidékek automatikusan magyar jelölteket juttatnak be a parlamentbe. Az EMNP számítása már itt téves" – magyarázta a képviselő.

Márton megismételte az RMDSZ politikusainak többször is hangoztatott aggodalmát, miszerint ha az EMNP is állít jelölteket, akkor a szórványmagyarság képviselet nélkül marad. „Hagyjuk a szórványt képviselet nélkül. Ez a néppárt szórványprogramja" – mondta a politikus.

„Kishitűek küszöbe"

Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban többször is hangoztatta: az RMDSZ csak mentőövként veszi számításba a decemberi parlamenti választásokon a választási törvényben rögzített alternatív küszöböt; a szövetség az ötszázalékos küszöb átlépésére készül.

„Aki alternatív küszöbről beszél, az kishitű, a merjünk kicsik lenni varázslata alatt él. Képviselet nélkül hagyná a székelységen kívüli magyar közösséget, és elhallgatja, hogy így szavazatok vesznek el" – mondta a politikus a zilahi SZKT-ülésen.