Magyar közgazdász lehetett a málenkij robot ötletgazdája

Nagy valószínűséggel egy magyar közgazdász, Sztálin hű kiszolgálója találta ki a málenkij robotot - írja terjedelmes cikkében a Hvg. A szovjetek által keletre hurcolt több mint százezer ember közül talán minden harmadik is életét veszthette, a többiek pedig szörnyű szenvedéseket éltek át. Az „ötletadó” Varga Jenő neve alig ismert a magyar történelemben, pedig kulcsfontosságú pillanatokban avatkozott be a magyar politikába.

A második világháború végén a magyar civil lakosságot legsúlyosabban érintő szovjet akció – 100-120 ezer polgári személyt vihettek el - az úgynevezett málenkij robot volt. Ez fogságot és az esetek nagy többségében a Szovjetunióban végzett kényszermunkát jelentett. Akit elvittek egy ilyen „kis munkára”, súlyos egészségkárosodás nélkül ritkán úszhatta meg a dolgot, de becslések szerint az elhurcolt civilek alighanem egyharmada sosem tért haza.

A málenkij robotot, ezt a korábban „szovjet találmánynak” gondolt, semmivel sem igazolható eljárást – hiszen nem háborús bűnösökről, nem törvénytelenségeket elkövetőkről volt szó, de még csak nem is fegyveres testületek tagjairól – egészen más megvilágításba helyezi egy frissen megjelent könyv, A Kreml árnyékában. A tanulmánykötet szerzője, Baráth Magdolna valószínűsíti, hogy Moszkvában nem egy orosz, hanem a magyar közgazdász, Varga Jenő volt az, aki először vetette fel: „a legyőzött ellenséges ország ne csak anyagi jellegű kártérítést fizessen, hanem munkaerejével közvetlenül is járuljon hozzá a háború utáni szovjet újjáépítéshez”. (Baráthhoz hasonlóan vélekedett Varga szerepéről 2006-ban Stark Tamás, a Magyar foglyok a Szovjetunióban című munka szerzője is.)

Varga volt az egyetlen személy, aki a szovjet külügyi népbiztosság emberein kívül bekerült abba az előkészítő-tervező testületbe, amelyet Sztálin egyetértésével állítottak fel a második világháború legkeményebb harcai idején. A szovjet „Politbüro” – ez volt az egyik legmagasabb hatalmi szerv akkoriban Moszkvában – 1942. január 28-án döntött egy bizottság felállításáról, amely a második világháború utáni rendezést készítette elő. A testületet Molotov szovjet külügyi népbiztos vezette.

Varga nem csupán tag volt a stratégiai fontosságú testületben: az általa vezetett munkacsoport 1942 februárjára készítette el részletes munkatervét. Baráth szerint „Varga arra fókuszált, hogyan lehet fedezni a Szovjetuniónak okozott károkat. Már ebben a tervezetben felvetődött az a gondolat, hogy az évenkénti jóvátételi fizetések mellett le kell szerelni azokat a német üzemeket, amelyek addig háborús célokra dolgoztak, illetve a német mérnököket, műszaki szakembereket és szakmunkásokat be kell vonni a szovjetunióbeli újjáépítési munkába.”

Varga 1919-ben előbb pénzügyi népbiztos volt, majd a szociális termelésért felelt az átalakított „Kormányzótanácsban”, többek között Rákosi Mátyással együtt birtokolta e népbiztosi posztot. Varga az 1920-as évektől döntő részben a Szovjetunióban tartózkodott, megszervezte ott a tudományos akadémia égisze alatt a világgazdasági és világpolitikai kérdésekkel foglalkozó kutatóintézetet. Nyolcvan könyvet és 500 publikációt tett közzé, elsősorban emigrációban.

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kimaradt?