Az Országos Audiovizuális Tanács a törvény szerint a sugárzott sajtó közérdekeket védő hatósága, és a parlament ellenőrzése alatt működik. Feladatai közé tartozik egyebek között a pluralista véleménynyilvánítás szavatolása, a román valamint a nemzeti kisebbségek kultúrájának és nyelvének, a kiskorúaknak, továbbá az emberi méltóságnak a védelme.

Ennek az intézménynek az élére Laura Georgescut nevezték ki, aki kollégái szerint kisiskolásokat félemlített meg, beosztottjaival nyomdafestéket nem tűrő hangon beszél, laptopokért zsarol, közokiratot hamisít.

A hatalom játékszere?

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) sajnos már régebben bebizonyította, hogy hivatásának nem, vagy csak igen kis mértékben tesz eleget. Politikai megfigyelők szerint a testüelt a politika játékszerévé lett, fő feladatának a hatalmi pártok érdekvédelmét, az ellenzéki erőkkel történő leszámolást tekinti. Egyebek között gyermekded akciókkal igyekszik megindokolni a működésére, tagjainak fizetésére fordított hatalmas összegeket.

A romániai sajtót bejárták a CNA elnökének, Laura Georgescunak minősíthetetlen kifakadásai munkatársai, televíziók vezetői, honatyák, köztisztviselők, újságírók ellen. A tanács tagjainak nagy része a jó fizetésért mindezt lenyeli, és egyelőre mindössze három tagja, Narcisa Iorga, Florin Gabrea és Valentin Jucan lépett fel vele szemben. Valamennyiüknek elege volt az elnök asszony útszéli viselkedéséből, sorozatos botrányaiból. Mindhárman minderről értesítették a parlament törvényhozás két házának házbizottságait, a kulturális szakbizottságot, valamint a két ház visszaéléseket kivizsgáló bizottságát.

Erőszakmentes kommunikáció – erőszakkal

Az ellentétek voltaképpen akkor robbantak ki, amikor a CNA egyik tagja, Valentin Jucan élőben, online akarta közvetíteni a tanács munkálatait. Mindezt megengedi a törvény, amely kimondja: az Országos Audiovizuális Tanács ülései nyilvánosak. Laura Georgescu azonban a testület hozzá hű tagjaival együtt leszavaztatta a közvetítés jogát, azzal az átlátszó ürüggyel, hogy a tagoknak joguk van a róluk kialakuló kép meghatározásához. Ezt követően a kamerát leszerelték, ám Narcisa Iorga ismét beindította.

Laura Georgescu ezt követően a tanácsban szüntelenül mikrofonokat keresett, és azon volt, hogy leleplezze esetleges „árulóit”.

A CNA három tiltakozó tagja hangfelvételeket készített az elnök asszony további viselkedéséről. Így derült ki, hogy Laura Georgescu elképesztő hangnemben beszélt egy bukaresti iskola harmadikos tanulóival, akiknek Az iskola – másként című program keretében az erőszakmentes kommunikációról kellett volna értekeznie. A kisdiákokat megfélemlítette, arról nem is beszélve, hogy teljes mértékben eltért a témától (ilyen viselkedés mellett nem is nagyon beszélhetett volna a tulajdonképpeni tárgyról, az erőszakmentes kommunikációról).

A szülők mindennek kapcsán a CNA-hoz intézett nyílt levélben tiltakoztak Laura Georgescu viselkedése ellen. A leleplezés kapcsán az elnök asszony arról beszélt, hogy csupán szerepet játszott… A hangfelvételekből kiderül az is, hogy a CNA elnöke támogatott néhány tévéadót, közöttük a Romania TV-t is. Laura Georgescu e támogatás fejében öt laptopot követelt a tévésektől, arra hivatkozva, hogy Romániában semmi sem megy törvényesen. Amiben igen sokak szerint voltaképpen igaza van, de ez nem ok a zsarolásra.

Georgescu szókincse

Laura Georgescu számos törvénytelenséget követett el. Jucan szerint a tanács egyik határozatát önkényesen megváltoztatta a szavazás után. Arról a kitételről van szó, amelynek megfelelően szerencsejátékokat csak 23 óra után lehetett volna közvetíteni. Georgescu „módosításával” ezt a cikkelyt törölte, amivel a Super Bingo Metropolist közvetítő Antena 1 tévéadót kötelezte le…

A Georgescu önkénye ellen lázadó három tanácstag azzal is megvádolja az elnököt, hogy saját véleményeit hazai és nemzetközi találkozókon a CNA álláspontjaként hangoztatta, anélkül, hogy erre bármilyen meghatalmazást kapott volna. Emellett tavaly decemberben az intézmény nevében több rádiós szerkesztőt díjazott, jóllehet a tanács minderről nem hozott határozatot.

Embereivel – szintén önkényesen – megszavaztatta azt is, hogy az újságíróknak a jövőben akkreditálniuk kell magukat, jóllehet erre az intézmény 20 éves története során még soha nem volt példa. Az elnök asszony szókincséből pedig hadd idézzünk néhány – a nyomdafestéket még megtűrő – példát: „fűrésszel levágom minden lógó testrészedet”; „ökör”; „rühös kutya”; „kiheréllek”; „anyámra esküszöm, megnyúzlak”; megtermékenyítetlen (természetesen a „szakszóval” kimondva).

Az első nő az intézmény élén

Laura Georgescu természetesen mindent tagad, a felvételeket természetes összefüggésből kiragadott szövegeknek nevezi – az más dolog, hogy bárhonnan is ragadták ki ezeket a szövegeket, a kérdéses szavak, mondatok akkor is elhangzottak. Egyben az Országos Kriminalisztikai Szakértői Intézet véleményét várja a felvételekről.

Laura Georgescut egyébként 2012-ben választották meg az intézmény élére – ő az első nő a tanács élén. A botrányt követően Victor Ponta azzal védekezik, hogy az elnök asszonyt nem pártja nevezte ki – arról azonban megfeledkezik, hogy a szociáldemokraták javasolták e tisztségbe. Fizetése – saját bevallása szerint – „heti hét napi munkáért havi 5000 lej”, ennél azonban a különféle pótlékokat, bérkiegészítőket is beszámítva, jóval többet keres.

Korábban felsorolt törvényszegő lépései mellett egyben összeférhetetlenséggel is vádolható, állami és üzleti tisztségeket vállalt fel. Az Országos Audiovizuális Tanács elnöke érdeknyilatkozatából „kifelejtette” azt, hogy egyben tulajdonosa volt a Gala Media 2003 kft-nek is. Ugyanakkor sajtótanácsosi tisztséget is betöltött a kormány mellett működő csaláselleni főigazgatóságon.

Jóllehet sajtótanácsosi tisztsége 2012-ben lejárt, és csupán veszteségegeket elkönyvelő vállalkozását csak 2011-ig vezette, érdeknyilatkozatában mindezeket fel kellett volna tüntetnie. A valótlan sajtónyilatkozatokat a büntető törvénykönyv pénzbírsággal, vagy két hónaptól három évig terjedő börtönnel bünteti.