Vita nélkül fogadta el a szenátus azt a törvénytervezetet, amely rendelkezik a kommunizmus idején az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról.

A jogszabályt tavaly már elfogadta a parlament, de az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította. Ezért az RMDSZ három képviselője februárban - változatlan formában - ismét beterjesztette a parlament elé a jogszabályt, amelyről mostanig a szenátusnak kellett volna döntenie. A parlament felsőháza nem tűzte napirendre a módosító indítványt, ezért lejárt a szenátusi vitára szánt határidő, így a törvénytervezet hallgatólagosan elfogadottnak tekinthető, amelyről érdemben majd a képviselőház dönt.

A jogszabályt a most kormányon és akkor ellenzékben lévő Szociál-liberális Szövetség (USL) támadta meg az alkotmánybíróságon. Az USL tartalmi kifogásokat is emelt a jogszabály ellen. Az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását kifogásolták elsősorban, amelynek a fő haszonélvezői - mint mondták - az erdélyi magyar történelmi egyházak lettek volna.

Mircea Duşa jelenlegi belügyminiszter akkor úgy fogalmazott, hogy az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatása támadást jelent Románia egységes nemzetállamisága ellen „azáltal, hogy magánszerveknek adnák át az 1918-as egyesülésre vonatkozó dokumentumokat, a tulajdonleveleket, valamint az anyakönyveket".

A nacionalista indulatoktól fűtött akkori állásfoglalások miatt Márton Árpád RMDSZ-es képviselő - a tervezet egyik beterjesztője - úgy véli, a jelenlegi politikai helyzetben már az is eredménynek számít, hogy a tervezetet a szenátus nem módosította a vita hiánya miatt. Márton szerint a decemberi parlamenti választások kampánya előtt így is minimális esély mutatkozik arra, hogy az alsóház elfogadja a törvényt.

„Az USL túl nagyokat nyilatkozott korábban, így nem hiszem, hogy éppen most gondolná újra álláspontját" – fogalmazott Márton Árpád.