Három óra után kevéssel futott be Kolozsvár állomására a Csíksomlyó expressz, negyven perccel később pedig a Történelmi Székely Gyors zarándokvonat, együtt ünnepelték az összetartozást az anyaországi és az erdélyi magyarok tanácsokkal, jókivánságokkal, énekkel és tánccal.

Az érkező vendégeket zeneszóval, tánccal és köszöntővel fogadták. Oláh Emese városi tanácsos elmondta, örvend, hogy újra találkozhatnak itthoni és a világon szerte élő magyarok, fennkölt érzés az ugyanakkor, hogy mindkét vonat időben érkezett, nem kell a 2008-as szlogennel élniük, "hogy késtetek 64 évet".

A katolikus egyház képviselete részéről elhangzott, a zarándokoknak hitet és reményt, szeretetet kell vinniük a Csíksomlyón élő emberek számára, hogy az emberek lelkiekben gazdagodjanak. Hámori Ferenc a Történelmi Székely Gyors főszervezője emlékplakettet adott át Kolozsvár lakossága számára elmondva, az első alkalommal könnyeit törölgetve mondta neki egy helyi férfi, hogy 1944 óta nem hallotta a székely himnuszt Kolozsvár állomásán – feledhetetlen emléket adna ezzel számára.

A felszólalásokat követően az Ördögtérgye Néptáncegyüttes tagjai és zenészei szórakoztatták a zarándokokat és az őket fogadó tömeget, míg aztán a szervezők figyelmeztettek arra, hogy néhány percen belül folytatja útját a vonat. Integetve, énekelve búcsúztak egymástól az emberek azt ígérve, hogy Csíksomlyón találkoznak hamarosan.