A nyugat-írországi Tuam település egy régi katolikus zárdája közelében közel 800 újszülött és gyermek csontvázára bukkantak. A zárda 1925 és 1961 között olyan fiatal hajadonokat fogadott be, akik házasságon kívül estek teherbe. „Valakitől értesültem egy újszülött-temető létezéséről, de amit találtam, az jóval több ennél" - közölte Catherine Corless történész, a csontvázakkal teli, föld alatti betontartály felfedezője. Állítása szerint a zárda víztisztítója tömegsírként szolgált.

A szakember 796 csontvázra – újszülöttek és 8 évesig terjedő korú gyerekek maradványaira – bukkant, koporsó vagy sírkő nélkül. A jelek szerint a gyerekek közül sokan alultápláltság, tüdőgyulladás, tuberkolózis vagy bántalmazás miatt vesztették életüket. Az újszülötteket a katolikus zárda apácái földelhették el titokban.

Az Otthont – ahogy az intézményt nevezték – harminchat éven keresztül vezették az apácák, ez idő alatt több száz fiatal nőt küldtek oda. Az anyáknak azzal kellett fizetniük „bűneikért", hogy szolgálóként dolgoztak az állami pénzügyi támogatását élvező zárdában. „Amikor a lányok teherbe estek, a közösség teljesen kiközösítette őket" - mondta Corless a The Washington Post amerikai napilapnak adott interjújában. „A családok attól féltek, hogy kiderül a szomszédok előtt, akkoriban ugyanis a házasságon kívüli terhesség volt a legsúlyosabb bűn, amit egy nő elkövethetett, pedig sok esetben nemi erőszak miatt estek teherbe" - tette hozzá.

A tömegsírt egyébként 1975-ben fedezték fel helyi lakosok, amikor a gödört fedő betonlapok eltörtek. Egészen mostanáig azt gondolták, hogy a betonteknő olyan emberek csontjait tartalmazza, akik az 1840-es évekbeli, több százezer áldozatot követelő nagy éhínségben pusztultak el.