Néhány dicséretet, több bírálatot és 23 ajánlást tartalmaz az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia-ellenes Bizottsága (ECRI) jelentésének Romániáról szóló fejezete.

Néhány eredmény

Az ECRI az Európa Tanács égisze alatt alakult meg, és az emberi jogokat, a rasszizmust és az intoleranciát felmérő független szervezetként működik. Tagjai maguk is pártatlan független személyek, akiket elsősorban a témában való jártasságuk, becsületességük alapján választanak meg. Alapszabályzatában foglalt tevékenysége alapján az ECRI az Európai Unió tagországaiban méri fel az intolerancia, a rasszizmus helyzetét, megállapításai alapján pedig javaslatokat tesz a felmerülő problémák megszüntetésére, illetve megvizsgálja, hogy az érintett országok mit tettek a megfogalmazott ajánlások valóra váltásáért.

Most közzétett jelentésében az ECRI a 2013. december 5-ig tapasztalt helyzetet elemzi. A szervezet Romániáról utoljára 2006 februárjában közölt jelentést.

Az ECRI elismeri, hogy az eltelt időszakban Románia több területen is haladást ért el. Így például 2007-ben életbe lépett a vallásszabadságot és a felekezetek jogállását tartalmazó törvény, az országban létrehozták az Egyházak és Vallásos Felekezetek Konzultatív Tanácsát, a vallások közötti konfliktusok elkerülése céljából. Ugyanakkor a rasszista indítékból elkövetetett tettek terhelő körülményt jelentenek a Büntető Törvénykönyvben előirányzott cselekedetek esetében. A jelentés szerint a román hatóságok intézkedtek az előítéletek felszámolásáért, elsősorban a romák esetében és lépést tettek azért is, hogy a rendőrség keretébe a nemzeti/etnikai kisebbségekhez tartozó személyek is bekerülhessenek.

Hiányolják a kisebbségi törvényt

Mindennek ellenére azonban továbbra is fennmaradtak a korábban jelzett hiányosságok, hibák. Így, a vallásfelekezetek státusát szabályozó új törvények ellenére vannak még vallásos közösségek, amelyeket nem ismernek el vallási felekezetnek. Az aláírók külön kiemelik a tény, miszerint még mindig nem fogadták el a nemzeti kisebbségek törvényét. Mi több, az öt százalékos parlamenti bejutási küszöb megakadályozza a nemzeti kisebbségeket abban, hogy a többségi lakossággal azonos körülmények között választhassák meg képviselőiket.

A jelenlegi román törvények még mindig nem büntetik a faji okokból történő nyilvános sértést és rágalmazást. Nincs olyan egységes intézmény, amely módszeresen begyűjthetné a rasszizmus elleni törvény megszegését, a töredékes jelenségek büntetése pedig arra utal, hogy az igazságszolgáltatási rendszer elégtelenül alkalmazza az idevonatkozó törvényeket. A jelentés arra is rámutat, hogy még mindig csekélyek a Diszkriminációelleni Országos Tanács finanszírozására fordított összegek, így a tanács tevékenysége is hiányos.

Siralmas a romák helyzete

A romák elleni becsmérlő kijelentések mindennapossá váltak a nyilvános beszédben, a politikai szóhasználatban, azokat átveszi az írásos és sugárzott sajtó, azok helyet kapnak a világhálón. Mindez annak is betudható, hogy Romániában még mindig nem létezik olyan hatékony mechanizmus, amely büntetné a rasszizmus és a diszkrimináció eszméit terjesztő politikusokat.

A romák integrációjára kidolgozott stratégiák alkalmazását a nemzeti költségvetésből e célra előirányzott csekély összegek, a minisztériumok közötti megfelelő koordináció hiánya akadályozza. Komoly aggodalomra ad okot a roma tanulók iskolai szegregációja és diszkriminálása. Nagyszámú roma nem rendelkezik személyi igazolvánnyal, születési bizonyítvánnyal.

A hatóságok nem intézkedtek annak biztosításáért, hogy megszüntessék a diszkrimináció felszámolását szolgál elv betartását a rendőrség által, nem vizsgálják meg, hogy az érintett roma közösségek miért nem nyújtottak be reklamációt a rendőrségi alkalmazottak ellen.

23 ajánlás

Az ECRI mindezek alapján 23 ajánlást fogalmazott meg Románia számára. Közöttük szükségesnek tartja, hogy az alkotmányt egészítsék ki a rasszista kijelentéseket, rendezvényeket, társulásokat megtiltó kitétellel. A vallásszabadságra vonatkozó törvény szigorát enyhíteni kell, annak érdekében, hogy a vallásos társulásokat könnyebben ismerhessék el bejegyzett vallási felekezetnek, büntetni kell viszont a vallásos jelképek nyilvános megsértését.

Az ECRI megismétli ezúttal is a nemzeti kisebbségekre jogállására vonatkozó dokumentum haladéktalan elfogadásának szükségességét, ugyanakkor törölni kell minden olyan jogszabályt, amely korlátozza azt, hogy a nemzeti/etnikai kisebbségek szabadon megválaszthassák politikai képviseletüket.

A jelentés szerint a román hatóságoknak erőteljesebben kell törekedniük a vallási és nemzeti/etnikai kisebbségek elkobzott javainak visszaszolgáltatásáért, mindezt központi szinten kell szabályozniuk. Az illetékes szerveknek azon kell lenniük, hogy megoldják a tulajdonjogi vitákat az ortodox és a görög-katolikus egyház között.

Az ECRI véleménye szerint a rasszizmus elleni büntető törvénykönyvi szabályozásoknak elrettentő hatásúaknak kell lenniük, az ilyenfajta bűncselekményért kirótt maximális büntetés pedig ne váljék csökkenthetővé. A Büntető Törvénykönyvnek ugyanakkor tiltania kell a személyek, csoportok vagy nemzeti/etnikai kisebbségek faji, bőrszín szerinti, nyelvi, vallási alapon nyilvánosan elkövetett sértését, gyalázását. A jelentés nyomatékosan ajánlja a hatóságoknak, a széles tömegek rasszizmus elleni harcának kérdésében szervezzenek tájékoztató kampányokat, az áldozatokat pedig tájékoztassák az ilyen megnyilvánulások ellen segítséget vagy kártérítést nyújtó szervekről. Intézkedni kell ugyanakkor a bírók, ügyészek, a törvény alkalmazásával megbízott tisztségviselők speciális felkészítéséről a rasszizmus elleni törvénykezést illetően.

Szükségesnek mutatkozik az is, hogy a rasszizmus ellen fellépő szervezetek, más, törvényes főrumok polgári pert indíthassanak a rasszista megnyilvánulások elkövetői ellen, az iskolai szegregációt pedig meg kellene tiltania az oktatási törvénynek.

Az ECRI erélyesen ajánlja a romániai hatóságoknak, intézkedjenek annak érdekében, hogy megtiltsák a politikusoknak a gyűlöletre történő uszítást, és ne finanszírozzák a rasszizmust és a megkülönböztetést szorgalmazó szervezetek – ideértve a politikai pártokat is – finanszírozását. Ugyanakkor „illemkódexet” kellene bevezetni a parlamentbe, amely szabályozná és büntetné a rasszista kifejezéseket használó politikusokat.

A jelentésnek megfelelően a Román Labdarúgó Szövetségnek, a sportkluboknak, a szurkolók egyesületeinek is megfelelő szabályozásokat kell hozniuk a rasszizmus és az intolerancia megfékezéséért.

Az ECRI végül a hatóságok figyelmébe ajánlja azt is, hogy az iskolákba bevezessék a zsidó és roma lakosság elleni holokauszt és annak sajátos romániai megnyilvánulása tanulmányozását.