A gyanú szerint európai intézmények ellen kémkedett az oroszoknak a jobbikos Kovács Béla, aki a párt EP-jelöltlistáján a harmadik, azaz befutó helyen áll. A politikus „titkos életét” már négy éve sejtik, ám csak mostanra lett belőle hivatalos vizsgálat. A rendszerváltás óta nem született még ilyen súlyos vád hivatalban lévő politikus ellen.

Elit „kémképzőt” végzett

Kovács Béla szinte a semmiből jelent meg a politikai élet küzdőterén, lett a Jobbik külügyi felelőse, s került ki a radikális párt 2009-es sikere után az Európai Parlamentbe szakértőnek, illetve képviselőnek, Balczó Zoltán hazatérése után lett.

Magyarországi internetes portálok szerint Kovács Béla gyerekkorában költözött ki Japánba, édesapja az ottani követség gazdasági ügyeit intézte. Négy évet járt egy amerikai magánegyetemre, ahol politológiát és nemzetközi kapcsolatokat hallgatott, majd 1986-ban Moszkvában szerzett diplomát a Szovjetunió elit diplomata- és kémképzőjében, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében.

1978-ban végzett könyvelőként, majd ’86-ban nemzetközi közgazdászként. Több próbálkozása ellenére sem tudott sikeres üzletemberré válni. Ennek ellenére a 2006-os kampányban milliós összeggel segítette a Jobbik kampányát. Érdemi üzleti tevékenységnek azonban nem sikerült nyomára bukkannia a magyar sajtó munkatársainak. Két fellelhető cége közül az egyik az orosz anyósával közösen létrehozott fehérnemű-kereskedés, a másik pedig egy angyalföldi vegyesboltot – rejtély tehát, miből futotta a radikális párt bőkezű támogatására.

A Jobbik honlapjáról kiderül, hogy külkereskedelmi üzletkötőként, majd külkereskedelmi és pénzügyi igazgatóként dolgozott 2003-ig, végül pedig 2003-2005 között volt ügyvezető. 2009 októberében alapítója volt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, és rögtön kincstárnokká is választották 2010-ben.

Kovács Béla szerint a szervezet célja az, hogy a többi európai országban működő nemzeti radikális párt is elérje a Jobbik színvonalát. Honlapján egyébként arról ír, hogy az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságok tagja is.

Energiatémákban volt otthonos

Márciusban Kovács volt az egyike azoknak az uniós politikusoknak, akik megfigyelőként részt vettek a krími népszavazáson. A politikus szerint a szavazáson minden az európai normáknak megfelelően zajlott, a szavazást szabadnak és igazságosnak tartotta. A Political Capital szerint Kovács az Európai Parlamentben energiatémákban volt különösen aktív az elmúlt években, az árampiac vagy az atomenergia ügyében mindig az orosz érdekeknek megfelelően nyilatkozott.

Tavaly az EU-Oroszország Parlamentközi Munkacsoport társelnökévé választották, ez év novemberében pedig gázipari konferenciát szervezett a Gazprom, orosz parlamenti képviselők és egyéb orosz vállalatok részvételével, 2013. júniusában pedig már egyenesen arról érdeklődött egy orosz képviselőnél, milyen feltételek mellett csatlakozhat egy uniós tagállam Putyin elnök Eurázsiai Uniójához. 

Kovács Bélának egyébként orosz felesége van, aki orosz-osztrák állampolgárnak vallja magát; Isztohin Szvetlana állítólag a KGB kémelhárító osztályán dolgozott. A jobbikos politikus – akit párján belül KGBélának neveznek – jó ideje rendszeresen jár Oroszországba, és igen nagy szerepe volt abban, hogy a Jobbik jelenleg határozottan oroszbarát politikát folytat. Ő egyengette például az utat Vona Gábor első, 2008. decemberi moszkvai látogatása előtt.

Az EP rendszerint kiadja a képviselőt

A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, súlyos bűncselekmény miatt folytat nyomozást, ám az eljárás minősített (azaz államtitok), így részleteket nem árulhatnak el. Azt azonban hozzátették, hogy Polt Péter legfőbb ügyész május 12-én diplomáciai úton kezdeményezte Martin Schulznál, az Európai Parlament elnökénél Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését.

Az Európai Parlament vezérkara egyébként kézhez is kapta a magyar ügyészség kérelmét, amelyben az európai intézmények elleni kémkedéssel gyanúsított jobbikos Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A testület az esetek túlnyomó többségében kiadja a képviselőt a tagállamoknak. 2009 óta például az EP jogi bizottsága összesen 46 esetben hozott döntést. Ebből 14 kérés a mentelmi jog fenntartására irányult a képviselő részéről, 9 esetben fenntartották a mentelmi jogot, 5 esetben nem. A tagállami hatóságok 26 alkalommal kérték az EP-től a mentelmi jog felfüggesztését, akik 22 esetben kiadták a képviselőt, 4 esetben viszont megtagadták azt.

Bonyolult procedúra

Az uniós szabályok értelmében az „eljárás" a kikérés hivatalos bejelentésével veszi kezdetét az Európai Parlament plenáris ülésén. Ennek legkorábbi időpontja július 1-3, ekkor tartja ugyanis alakuló ülését a május végi választások után felálló új Parlament. A bejelentést követően az eljárásrend értelmében a dossziét az EP jogi bizottságához továbbítják. Ez a testület a tervek szerint július 7-én tartja majd alakuló ülését, ez lehet tehát a legkorábbi időpont, amikor a magyar kérelemmel először foglalkoznak. Ha a bizottság nem tűzi napirendre az ügyet, akkor valószínűleg szeptember előtt már nem is kerül a grémium elé.

A jogi bizottság hasonló megkeresésekkor kijelöl egy jelentéstevőt, aki felveszi a kapcsolatot az illetékes tagállami hatósággal és zárt ajtók mögött meghallgatja az érintett képviselőt is, mielőtt ajánlással fordulna a jogi bizottsághoz. A raportőri jelentés az eljárást ismerők szerint lényegében egy kérdésre szorítkozik, jelesül arra, hogy kiadják-e vagy sem a képviselőt a bírósági eljárás lefolytatása céljából.

A bizottsági szavazás után az ajánlás a plenáris ülés elé kerül, amelynek szavaznia kell a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy az erre vonatkozó kérelem elutasításáról. Az esetek többségében a jogi bizottság 3-4 ülést is tart az ajánlás elfogadása előtt, és a bizottsági procedúra időtartama 3-4 hónap. Ez azt sugallja, hogy akár az ősz derekáig is elhúzódhat a döntés Kovács mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Az esetleg ezt jóváhagyó döntés még nem jelenti a bűnösség kimondását, és a jobbikos képviselő csak az ellene felhozott vád beigazolódása és jogszerű ítélet után veszíthetné el parlamenti képviselői mandátumát. Vagyis Kovács Béla, ha bekerül a listán (amelynek jelenleg a 3. helyén áll), elvileg minden további nélkül megkezdheti képviselői mandátumát.

„Rászabott” paragrafus

Magyarországi politikai megfigyelők közül többen is úgy vélik, a „Kovács Béla ügyet” a Fidesz pattintotta ki, amely megrémült a Jobbik növekvő népszerűségétől. Szerintük az akciót Orbán Viktor pártja már régóta készíti elő, állítólag az új Büntetőtörvénykönyvbe éppen miatta került be a kémkedést büntető paragrafus, amelynek megfelelően az idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen irányuló hírszerző tevékenységet folytató személyt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik, az Európai Unió intézményei elleni kémkedésért pedig a Magyarországgal szemben folytatott hírszerző tevékenységért járó büntetést szabja ki.