Utolsó helyen áll az Uniós tagállamok között Románia, ami az anyák helyzetét illeti. A világ 178 országát vizsgáló rangsorolásban 65. helyen vagyunk.

Biró Rozália szenátor hétvégi nagyváradi sajtótájékoztatóján a romániai anyák életkörülményeire vonatkozó adatokat mutatta be, felhasználva a Mentsük meg a gyermekeket Alapítvány anyák helyzetét elemző tanulmány eredményeit.

A tanulmány 178 országban vizsgálja az anyák helyzetét és rangsorolja az országokat az öt év alatti gyermekhalandóság, az anyák iskolai képzettsége, az egy főre eső nemzeti bruttó termék, a nők politikai szerepvállalása, a terhes és szülőanyák elhalálozási rátájának függvényében.

A rangsorolásban Románia a 65. helyet foglalja el utolsóként az Európai Unió tagállamaiból. „Tekintettel arra, hogy a gyermekhalandóság Romániában körülbelül négyszer nagyobb, mint az Európai Uniós átlag, kiemelkedő fontosságúnak tartom az RMDSZ törvénymódosító kezdeményezését, mely szerint a nők nyugdíjkorhatára minden általuk 15 éves korig felnevelt gyermekkel egy évet csökkenjen” – hangsúlyozta Biró Rozália.

A továbbiakban a külföldön dolgozó szülők gyermekeinek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet a szenátor: „79.000 azon gyermekek száma Romániában, akiknek egyik szülője külföldön tartózkodik munkavállalás céljából. Ebből, mintegy 23 ezer gyermek esetében mindkét szülő külföldön dolgozik. Sokkal nagyobb figyelemre, támogatásra van szüksége ezeknek a gyermekeknek, mint amit jelen pillanatban biztosítunk számukra. A Romániában elő gyermekek helyzetének összetettségére utal az a tény is, hogy 2012-ben körülbelül 400 ezer, 3-17 év közötti gyermek  nem volt beíratva semmilyen oktatási intézménybe.”

Biró Rozália elmondta, túl azon a kötelezettségvállaláson, amelyet az RMDSZ 2012-ben a Kiáltvány a gyermekekért nevet viselő dokumentum aláírásával vállalt, határozott és következetes módosításra van szükség a gyermekek jogainak védelme és gyakorlatba ültetése céljából. „Mindezek érdekében mint a szenátus emberjogi bizottságának elnöke, kezdeményeztem egy konferenciát, amelyet júniusban fogunk megszervezni a parlamentben, közös asztalhoz ültetve és párbeszédet biztosítva a szakminisztériumok, intézmények és gyermekjogokat védő és monitorizáló civil szervezetek között. A rendezvény célja olyan akcióterv kidolgozása, mely részben a meglévő gyermekvédelmi törvény javítását, illetve a közösség szintjén történő gyakorlatba ültetését és ellenőrzését segíti. Ugyanakkor kiemelkedően fontos, hogy azok a szolgáltatások, amelyek a gyermekek panaszait hivatottak regisztrálni illetve orvosolni, mint például a Gyermek telefonja, anyanyelven is használható legyen” – szögezte le a szenátor.