Ha kedvező lesz a Nemzeti Liberális Párt pénteki javaslatának fogadtatása, akkor Románia a közeljövőben áttérhet a kelet-európairól a közép-európai időzónára, azaz a "magyar" időszámításra. A kezdeményezés hitelét némiképp csorbítja, hogy nem titkoltan kampánycélokból rukkoltak elő vele a liberálisok.

A PNL alelnöke, Klaus Johannis által aláírt közlemény szerint Romániának „fel kell vennie Európa ritmusát” politikai, gazdasági, szociális téren, illetve szimbolikusan is. A politikus emlékeztet arra, hogy Románia gazdasága elsősorban európai uniós partnerekhez kapcsolódik, az ország elsősorban az EU intézményeivel működik együtt és több millió romániai dolgozik uniós tagállamokban. „Az áttérés erősítené az egységes Európához tartozás érzését” – érvel a PNL alelnöke.

https://www.youtube.com/watch?v=xTYvANgMIzA

Johannis nem titkolja, hogy a javaslat az európai parlamenti választási kampány része. Közleményében úgy fogalmaz: ha a PNL-nek kellő politikai támogatottsága lesz, akkor meg tudja valósítani Románia áttérését a közép-európai időzónára.

A liberálisok alelnöke szerint Románia azért van a kelet-európai időzónában, mert a politikai érdekek ezt diktálták. Emlékeztetett arra, hogy a romániai időszámítást egy 1997-es kormányrendelet szabályozza, amely törvénnyel bármikor módosítható.

Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak (ezt az időt „zónaidő”-nek is nevezik, szemben a „helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg). Mindegyik időzónát a koordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják. A referenciahely a nulla meridián (0. hosszúsági kör), azaz a London közelében található Greenwichi délkör, ezért a koordinált világidőt korábban greenwichi középidőnek (GMT) nevezték. Az időzónákra vonatkozó megállapodást a Nemzetközi Meridián Konferencián hozták meg (Forrás: Wikipédia).

Nem minden ország "pászol"

A Wikipédia meghatározása szerint a közép-európai idő (angolul Central European Time, CET) annak az időzónának az egyik neve, amely 1 órával jár az egyezményes koordinált világidő előtt, vagyis CET=UTC+1. Európa legnagyobb része ebbe a zónába tartozik, néhány észak-afrikai országgal együtt. A nyári időszámítás ideje alatt a CEST van érvényben helyette (CEST=UTC+2). A köznyelvben a magyar idő szerint kifejezés ugyanezt jelöli.

Mivel a tisztán földrajzi szempontok mellett politikai kritériumok is közrejátszanak az időzónák megrajzolásánál, az érvényes időzónák nem illeszkednek pontosan a hosszúsági körökhöz. Ha a közép-európai időzónát tisztán földrajzi alapon jelölnék ki, akkor pontosan a 7° 30' K és 22° 30' K hosszúsági körök között húzódna. Így vannak olyan helyek Európában, amelyek földrajzi értelemben közép-európai időzónába tartoznának, de nem ezt az időszámítást használják; fordítva pedig, vannak olyan európai helyek, amelyek földrajzi értelemben nem tartoznának ebbe az időzónába, mégis a közép-európai időt használják.

A második világháború előtt Litvánia is közép-európai időt használt 1920–40 között. A háború alatt Németország ezt vezette be az összes általa elfoglalt területen. Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg megtartotta a háború után is. Monaco, Spanyolország, Andorra és Gibraltár a háború után vezették be.

Írország és az Egyesült Királyság kísérleti jelleggel bevezette a közép-európai időszámítást 1968–71 között. Ez a kísérlet azonban népszerűtlennek bizonyult és rövid ideig tartott, főleg a téli reggeleken történt közúti balesetek megnövekedett száma miatt, sok esetben iskolába induló gyermekek estek áldozatul. Portugália 1966–76 illetve 1992–96 között használta a közép-európai időszámítást.