banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Román útviszonyok: siralmas jelen, rózsás jövő

Romániát nyugatról keletre és északtól délre átszövik majd az autópályák és a gyorsforgalmi utak, a Dunán hat híd köti össze az országot Bulgáriával, a Nagylak-Konstanca vasútvonalon pedig óránkénti 250 kilométeres sebességgel közlekednek majd a vonatok. Mindezt Románia általános közlekedési mesterterve írja elő, amelyet az illetékes tárca a Szállítási Ágazati Operatív Program Vezetőségi Hivatalának honlapján tett közzé.

Egy kis statisztika

A helyzet jelenleg korántsem ennyire rózsás. Romániában 85 ezer kilométert tesz ki az utak összhosszúsága. Ennek 40 százaléka köves és földút, és alig egyharmad részét újították fel az elmúlt évek során. az Országos Statisztikai Intézet felmérése szerint a 85 ezer kilométerből több mint 17 ezer kilométer tekinthető országútnak, ez az összhosszúság 20 százaléka.

Az utak csaknem 42 százaléka, azaz 35 587 kilométer megyei, 32 190 kilométer pedig községi út – utóbbi közel 40 százaléknak felel meg. Az országutaknál viszonylag jobb a helyzet, azok több mint 93 százalékát felújították, a megyei utak esetében viszont csak 29 százaléknál, a községi utaknál pedig mindössze 9 százaléknál végeztek felújítási munkálatokat.

Az országutak tekintetében 6270 kilométer tekinthető európai útnak, ez 36,6 százalékot jelent. 644 kilométert – 17 százalékot – tesznek ki az autópályák, 1,6 százalék, vagyis 270 kilométer háromsávos, 1700 kilométer, vagyis 10 százalék négysávos országút.

Milyen is az országút

Romániában azonban az utak állapot – enyhén fogalmazva is – sok kívánnivalót hagy maga után. a romániai utak több mint felét újra kellene építeni. Románia az infrastruktúra tekintetben a világon is az utolsó országok között kullog.

A legtöbb utat valamikor még az 1960-1980 közötti időszakban újították fel és korszerűsítették. E munkálatok átlagos időtartama legtöbb 25 év. Az országutak alapzatát kavicsból vagy zúzott kőből és cementből készítik, erre öntik rá aztán az aszfaltréteget. Az utat ily módon több alkalommal is újra lehet aszfaltozni, de 25 év után az alap végképpen tönkremegy, ezért az alapozástól kell elkezdeni ismét a felújítást. Az Országos Statisztikai Intézet felmérése szerint ebben az állapotban található a romániai országutak esetében több mint 30 ezer kilométer.

Országútnak minősül egyébként az az útszakasz, amely a fővárost köti össze a megyeszékhelyekkel, illetve a megyeszékhelyeket egymással. Országútnak nevezik azért, mert országos érdekeltségű, az autósok pedig csak megfelelő illeték kifizetésével – például matrica megvásárlásával – vehetik igénybe. Az országút lehet autópálya, gyorsforgalmi út, európai út vagy fő- és másodlagos országút. Az országút – Romániában legalább is elvileg – megfelelően kijelzett, aszfaltozott, vízlevezető árokkal, menedékhelyekkel ellátott, legkevesebb hét méter széles út. A törvény értelmében építmény csakis az úttengelytől számított ötven méteren túl épülhet.

Ezeket az utakat országútnak nevezik azért, mert országos érdekeltségű, az autósok pedig csak megfelelő illeték kifizetésével – például matrica megvásárlásával – vehetik igénybe. Ezek az utak az Autópályák és Országutak Országos Ügynökségének gondozásában állnak.

Matrica – földutakra

A statisztikai intézet jelentéséből kiderül az is, hogy Romániában létezik 15 kilométernyi kövezetlen földút. A 15 kilométernyi földutat országútnak tekintik, amely esetében az autósnak úgyszintén matricát kell váltania. Az országban 2007-ben 17 kilométernyi ilyen út volt, vagyis az utóbbi 7 évben mindössze két kilométert sikerült leaszfaltozni, és megfelelővé enni az országúti követelményeknek. A 15 kilométeres útszakasz egy része egyébként az 5A jelzést viseli, és Giurgiu megyében található. Egy kis része Pitesti-től néhány kilométernyire van, és 65D jelzésű, egy része pedig Szilágy megyében található 1T jelzéssel.

A rossz útviszonyok ellenére az üzemanyag romániai drágulása rekordszintet ér el az Európai Unióban. Ilyen tekintetben a 28 tagállam közül a második helyet foglalja el. ugyancsak „ezüstérmes” az üzemanyag végső árában foglalt adóknak és illetékeknek az esetében is. Romániát ilyen vonatkozásban egyedül Ciprus szárnyalja túl.

Elveszhet 2 milliárd euró

Az Európai Unió már tavaly figyelmeztette Romániát arra, hogy a 2014-2020-as  évekre szóló partnerségi egyezményből hiányzik általános közlekedési mesterterv. Amennyiben ez a dokumentum nem készül el, akkor Brüsszel nem veszi figyelembe a partnerségi szerződést. Megtörténhet akár az is, hogy az Európai Bizottság leállítja a nagy beruházásokra vonatkozó operatív programot is. Románia egyébként is közel 2 milliárd térítésmentes kölcsönt veszíthet el, ha legkésőbb 2015-ig nem fejezi be az uniós költségvetésből finanszírozott infrastrukturális terveit. Ez azt jelenti, hogy pénzügyi támogatás nélkül maradnak a Temesvár-Lugoj, a Lugos-Déva és a Szászsebes-Torda közötti autópálya több szakasza is.

Victor Ponta kormányfő áprilisban bejelentette, hogy a kormány elkészült a mestertervvel, amely 530 potenciális infrastrukturális projektet tartalmaz. A dokumentumot egyelőre közvitára bocsátották, amelynek eredményeként a kormány pontosan tudni fogja, milyen projekteket kell támogatnia az Európai Bizottságnál. Brüsszel a következőkben rangsorolni fogja majd azokat az európai érdekeknek megfelelően is, majd felveszi a 2020-ig, vagy 2030-ig szóló finanszírozási programjába.

Huszonkilenc sztráda

A kormány által közzétett változatnak megfelelően a közúti szállítás esetében 29 autópálya készül el. Az első a rangsorban a Renault által a Dacia-gyár miatt sürgetett Nagyszeben-Pitesti sztráda lenne. Hozzákezdenének a Buzau-Braila-Galac pályának, amely helyettesítené a Foksány-Galac-Brăila sztrádát. Elkészülne a Konstanca-Agigea, a Foksány-Albița, a Foksány-Bacau-Roman-Piatra Neamț-Suceava, a Roman-Iași-Ungheni sztrádát helyettesítő Neamț-Iași-Ungheni pályaszakasz, nem épülne meg viszont a Piatra Neamt-Targu Neamt sztráda, megjelenik viszont helyette a Pitesti-Ploiesti és a Pitesti-Brassó, a Pitesti-Curtea de Arges-Râmnicu Vâlcea sztrádaszakasz.

A mestertervnek megfelelően elkészülne a Kolozsvár-Balázsfalva sztráda, ahonnan – az  RMDSZ kérésére – kapcsolat létesülne Szatmárnémeti és Beszterce felé. Elkészülne a Temesvár-Sztamóra, a Craiova-Turnu Severin autópálya is, nem épülne meg viszont a Turnu Severin-Târgu Jiui-Râmnicu Vâlcea sztráda.

Ugyanakkor felújítanának és korszerűsítenének 86 országutat, 82 városi és municípiumi körforgalmi utat, 28 hidat építenének, közülük kettőt a Prut folyón át, Ungheni-nél és Bumbatánál, 93 hidat újítanának fel. 

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kimaradt?