A kedden őrizetbe vett Radu Mazăre konstancai polgármester és a múlt héten letartóztatott Adrian Duicu Mehedinţi megyei tanácselnök csupán egy-egy figurája a román sajtó szerint annak a valóságos maffiarendszernek, amely átszövi az ország gazdasági-társadalmi és politikai élet szinte minden szintjét.

Tanácselnökök, polgármesterek

A kiskirály meghatározást a Szociáldemokrata Párt politikusai „találták ki”, és az akkor hatalmon lévő Demokrata Liberális Párt központi, de legfőképpen területi, megyei politikusaira alkalmazták. A hatalomból kikerülve helyüket most már elsősorban a szociáldemokrata kiskirályok vették át.

A 40 megyei tanácselnök közül jelen pillanatban tíz ellen folyik – különféle szakaszba ért – bűnvádi kivizsgálás. Mellettük jóval több polgármester korrupciós ügyével is foglalkoznak az a korrupcióelleni ügyészség (DNA) ügyészei, Kolozsvár, Vajdahunyad, Resicabánya, Craiova, Râmnicu Vâlcea, Agigea, Balş, Jilava, Snagov volt polgármesterei immár börtönben ülnek, többen felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Argeş megyében 28, Dolj, Olt és Mehedinţi megyében 18 polgármester és polgármester-helyettes ellen indult eljárás,

A megyei tanácselnökök, polgármesterek közül többen az igazságszolgáltatás tehetetlenségéből kiindulva, látva azt, hogy végső soron a politikusok diktálnak az igazságszolgáltatásnak, kézbe kaparintották a megyék, települések pénzügyeit, és mindenekelőtt saját zsebüket tömték degeszre a közpénzekből, magukat érinthetetlennek hitték – írja az adevarul.ro.

A portál szerint a szociáldemokrata kiskirályok tavaly óta megpróbálnak nyomást gyakorolni pártelnökükre, Victor Ponta kormányfőre, hogy tegyen valamit a korrupcióelleni ügyészek „zaklatása” ellen.

80 százalék a párté

A legfrissebb esetek egyikének főszereplője Mehedinţi megye tanácselnöke, a szociáldemokrata Adrian Duicu, akit szolgálati visszaéléssel és hatalmi befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak. Duicu közigazgatási tisztségviselőket vett rá arra, hogy hozzá közelálló személyeket nevezzenek ki közintézetek vezető tisztségeibe, továbbá jóval a piaci ár alatt szerzett meg jelentős területeket Orșovában. Az ügyészek szerint Duicu a megyét megfojtó maffiahálózatot épített ki.

Igaz, Adrian Duicu nagylelkű volt pártjához, amelynek tavaly 36 ezer lej „tagdíjat” fizetett, ezzel ő lett a szociáldemokraták legnagyobb szponzora 2013-ban. Saját vallomása szerint jövedelmeinek 80 százalékát a pártnak adta – de azért maradt neki is bőven. Persze, ez utóbbit már az ügyészek állapították meg.

A Prahova megyei tanács elnöke, Mircea Cosma Adrian Năstase volt miniszterelnök egyik közeli embere volt. A korrupcióelleni ügyészek hatalmi visszaélés miatt február közepén vették őrizetbe fiával, a szociáldemokraták parlamenti képviselőjével, Vlad Cosmával együtt. Mindkettőjüket egy millió eurós csúszópénz elfogadásával is gyanúsítják. A bűnvádi dosszié szerint apa és fia összesen 4,4 millió lejt fogadott el egy gazdasági társaságtól, amely számára előnyt biztosítottak aszfaltozási és hóeltakarítási munkák elvégzésére.

A munkálatokra kifizetett pénz összegét jelentősen meg is emelték, az előre kialkudott jutalék megnövelése érdekében. A szociáldemokraták nemrégiben a parlamentben Vlad Cosma mentelmi jogának felemelése ellen szavaztak, ami heves reagálást váltott ki az Európai Unióban és az Egyesült Államokban.

Mircea Cosma ártatlannak vallja magát, fia pedig „drámai beszédet” mondott a parlamentben, arra figyelmeztetve képviselőtársait, hogy odahaza gyermekeikkel csak suttogva beszéljenek, mert az ügyészek minden szavukat lehallgatják.

35 fős maffiacsoport

A Konstanca megyeit tanács elnökét, Nicuşor Constantinescut szolgálati visszaéléssel és 5 millió euró jogtalan kifizetésével vádolják. Konstanca polgármesterével, Radu Mazărével együtt törvénytelen ingatlan visszaadások ügyében is eljárás indult ellene, azzal a váddal, hogy legalább 35 főből – közalkalmazottakból, jegyzőkből, üzletemberekből – álló maffiahálózatot vezet.

Az államnak okozott kárt az ügyészek 114 millió euróban állapították meg, miután több mint100 hektár földet juttattak vissza jogtalanul. Nicuşor Constantinescu egyébként egyike volt a leghangosabb kiskirályoknak, akik a politikai rendőrségnek titulált Országos Korrupcióelleni Igazgatóság megszüntetését kérték.

A Dolj megyei tanács elnöke, Ion Prioteasa helyi és európai pénzalapokból finanszírozott szerződéseket adott törvénytelenül „jól fizető” ismerőseinek. A tanács élén második mandátumát töltő Prioteasa ellen már 2013-ban vizsgálat indult   

A Brăila megyei tanács elnökét, Gheorghe Bunea Stancut a korrupcióelleni ügyészek 2012-ben állították bíróság elé. A vád ellene az, hogy a 2009. évi államfő-választások alkalmával egy millió eurót zsarolt ki egy üzletembertől, Mircea Geoană kampányának támogatatására, azzal az ígérettel, hogy szociáldemokrata győzelem esetén elintézi, az üzleti ügyeit segítő embereket nevezzenek majd ki a gazdasági minisztériumba.

2850 napos per

Nyolc éve – pontosabban 2850 napja – húzódik a Vrancea megyei tanács elnöke, Marian Oprişan ügye. A befolyásos szociáldemokrata politikust, a Romániai Megyei Tanácsok Szövetségének elnökét az ügyészek azzal vádolják, hogy a megyei tanács pénzalapjaiból, a törvényt megkerülve, megvásárolt egy idegenforgalmi komplexumot. A foksányi bíróság az ügycsomót áttette a Foksány megyei ügyészséghez, ahol a dossziét elfektették.

Constantin Nicolescu, az Argeş megyei tanács volt elnöke összeférhetetlenség miatt veszítette el tisztségét, mivel több gazdasági egység részvényese is volt. Tisztsége alatt azonban több törvénytelenséget is elkövetett. A korrupcióelleni ügyészek egyebek között azzal vádolják, hogy 60 ezer euró csúszópénzt vett fel egy üzletembertől. Ugyanakkor további 900 ezer eurót uniós pénzt juttatott iskolák felújítására – szintén a törvényt megkerülve –, a szociáldemokratákhoz közelálló cég számára, amelynek nem sokkal később, megint csak uniós pénzekből, további egy millió eurót adott egy árvíz által megrongált híd helyrehozására. Az ügyészek azonban megállapították, a hídnak nem volt semmi baja, a pénz egy része zsebekbe, más része pártkasszába ment.

Tíz módszer választási csalásra

Börtön fenyegeti Liviu Dragneát is. Az ország második legszegényebb megyéje, Teleorman volt megyei tanácselnökének azonban nem a törvényességet rendszerint megkerülő cégei, és nem is a nyaralójáig kivitt, „egyszemélyes” aszfaltozott út miatt kell rettegnie. A korrupcióelleni ügyészek a Traian Băsescu államfői tisztségéből történt népszavazás nyomán vádolják választási csalással.

Az ügycsomó szerint országos kiterjedésű mobilhálózatot építtetett ki, amelynek segítségével rendszeresen tudomást szerezhetett a választási részvételről és részeredményekről. Dragnea tíz módszert használt szavazatcsalásra, beleértve a többszörös szavazatokat, a „választási turizmust” és az aláírás hamisítást is. A dosszié 2013-ban került a legfelsőbb bírósághoz.

Dâmboviţa megye tanácselnökét, Adrian Ţuţuianut ugyancsak hatalmi befolyással való visszaéléssel vádolják a 2012. évi helyhatósági választások kapcsán. A Temes megyei tanács elnökét, Titu Bojint, feleségével és fiával együtt tavaly hallgatták ki a Temes megyei bíróság melletti ügyészségen, mivel nem tudott elszámolni 365 ezer lej és 40 ezer euró közpénzzel.