Április 1-je a bolondozások, rászedések napja. Úgy tartja a népszokás, hogy aki e napon beveszi a tréfát, az április bolondja. A tréfálkozó kedv sajnos már nem a régi, néhány gyerekcsínyről még hallani ugyan, de a felnőttek világában ritka már a móka.

Baráti társaságokban derűre ad okot egy-egy csínytevés: volt, hogy egymás után több rászedett cimbora is betért egy helyi pékségbe kürtőskalács-sütő rudacskákért, és a kiszolgáló néninek már égnek állt a haja, hogy képtelen elmagyarázni az értetlen fiataloknak, hogy nem sütnek ott kürtőskalácsot. A kitartó ifjak viszont nem akartak onnan eljönni a kedves barát által megrendelt céleszközök nélkül, és még az esti váltást is telefonhoz kérették, az áhított tárgyak beszerzése végett.

De az is megtörtént, hogy egy község polgármesterét földosztó gyűlésből hívatta ki egy rászedett barát, hogy egy fontos iratot hozzon fel városba. Komoly unszolásra, de végül megtette, hogy a kedves ismerősnek ne kelljen a zuhogó esőben stoppal lemenni a falucskába. Az említett dokumentum okán fakadt értetlenkedésből végül a község első embere ocsúdott fel elsőként, megvilágosítva a rászedett jó barát elméjét is bolondjáratásról.

Akinek nem vicces a tréfa

Ám olyan is történt, hogy éppen egy szép április elsejei napon került kórházba egy férfi, aki úton lévén hazafelé, telefonon szerette volna értesíteni hozzátartozóit az egészségügyi helyzetéről, ám a kedves családtagok órák múlva is csak nevettek a tréfán, és nagyon komoly erőfeszítések, sírva fakadós esküdözések után sikerült csak rávezetni a mókára éhes családtagokat, hogy itt biza holt komoly ügyről van szó. A tréfás kedv azonban alábbhagyni látszik, a gyerekek még készülnek ugyan egy-egy átveréssel, hogy fakasszák jókedvre tanáraikat, ám a csalódott beszámolók szerint egyre kevesebben „veszik a lapot”. Sokkal jellemzőbb, hogy a tanár a csínytevés mögött kárba veszett perceket lát csak az oly értékes tananyag rovására. Természetesen vannak kivételek. A maszol.ro olvasói például egytől egyig azok.

Áprilisnak bolondja...

„Áprilisnak bolondja,/ felmászott a toronyba,/ megkérdezte hány óra,/ fél tizenkettő,/szamár (vagy: bolond) mind a kettő” – e gyermekkori mondóka bizonyára mindenki számára ismert. A magyar néphagyományban a 17. század óta él a bolondos szokás, amikor a hiszékeny embereket csupán csínytevésből ide-oda küldözgetni lehet. „ A nagyobb gyermekek egy-egy levélkével küldték tovább a kisebbeket, a levélben rövid bíztatás volt, hogy április bolondját (mármint a levélhordót) küldjék tovább. Volt, ahol ezt mondták: „Csiribiri bakveréb,/ A bolondot küld elébb.” Vagy azt, hogy : „Csiribiri bükkfaláb,/ A bolondot küld tovább.” Máskor a boltba vagy a szomszédba küldték őket, szúnyogzsírért, bolha patkóért, kakastejért, varjúvajért, esőmagért, hó szárítóért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért, fakanálzsibbasztóért”, számol be a tréfás nap szokásairól Kis Portik Irén néprajzkutató.

A szórakoztató hónapkezdés eredete nem tisztázott. Egyesek szerint kelta népszokás volt, április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepre összeülni. Mások úgy vélik, hogy a szokás gyökerei, a naptárreform előtti időkig nyúlik vissza. Több népnél az év első napja volt, s amikor január 1. foglalta el a helyét, április 1. „komolytalan” újévnappá, majd bolondos nappá változott. Bolondnak tartották azt is, aki ezen a napon szántott vagy vetett, mert a néphit szerint a bolondok napján vetett mag, maga is bolond, soha nem kelt ki.

Menő tréfák a médiától

A vicces és komolytalan hírek megjelentetése mellett néhány igazán jól időzített mókás cselt is lenyelt a közönség. Az angolokat az egyik újság szamárkiállításra hívta meg, és az olvasók közül – állítólag – sokan el is mentek. A helyszínen derült ki számukra, hogy ők maguk a kiállított egyedek. 1878-ban sok amerikai örvendezett a hírnek, miszerint Edison a fonográf után feltalálta a földet gabonává, a vizet borrá változtató szerkentyűt is, így lőttek az éhezésnek. 1957-ben a BBC Panoráma közölte az örömhírt, hogy sikerült kiirtani a rettegett spagettizsizsiket, és ennek köszönhetően klasszisokkal jobb lesz a spagettitermés.

Szerencsétlen nap a hívőknek

Ehhez a naphoz régebben több babonás hiedelem is kapcsolódott: minthogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás, április 1-jét a népi vallásos hit szerencsétlen napnak tartotta. Nem tanácsos ekkor tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem, és ilyenkor csak futónövényeket – babot, dinnyét, tököt –szabad ültetni.