Meglehetősen lesújtó képet nyújt a parlament munkájáról a Közpolitikai Intézet (IPP) legfrissebb tanulmánya. Ezek szerint a honatyák által elfogadott törvények több mint 90 százalékát a kormány dolgozta ki, a képviselőház és a szenátus tagjai közül pedig 52 honatya változtatott pártot a 2012 decemberében elkezdődött mandátum idején, de a honatyák a jelenlét dolgában sem állnak túlságosan jól.

A „pártvándorlás” legnagyobb nyertese

A Közpolitikai Intézet adatainak megfelelően három év alatt 36 képviselő és 16 szenátor cserélt pártot legalább egy alkalommal. A képviselőházban a pártvándorlás legnagyobb nyertese a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt, amelynek parlamenti frakciója közvetlenül, vagy a vele koalícióban lévő Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) nevű alakulat útján 11 taggal gyarapodott. Az „átvándorló” honatyák legnagyobb többsége Dan Diaconescu Néppártjából került ki.

A pártot cserélők másik nagy nyertese a Konzervatív Párt (PC), amelynek parlamenti csoportja öt tagot nyert ily módon. Ezek jelentős része szintén Dan Diaconescu szüntelenül fogyatkozó pártjából került ki: e párt honatyáinak száma felére csökkent, 48 tagból immár csak 24 személlyel rendelkezik.

Ugyancsak öt parlamenti taggal növekedett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti frakciója is; ketten közülük Dan Diaconescu Néppártjából (PPDD), hárman pedig a Demokrata Liberális Pártból (PDL) álltak át a nemzeti liberálisokhoz. Igaz, a liberálisok ugyanennyi honatyát veszítettek, így végső soron parlamenti csoportjaik számbelileg változatlanok maradtak.

A Demokrata Liberális Párt parlamenti csoportja egyébként maga is megfogyatkozott: 9 honatyája cserélte fel az ellenzékiséget a hatalommal.

A szenátusban nagyjából hasonló a helyzet. A pártvándorok jelentős többsége a Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióját gyarapította, amely 11 tagot nyert 2012 decemberéhez képest, a Konzervatív Párt pedig egy honatyával gyarapodott. A legnagyobb veszteséget a felsőházban is Dan Diaconescu Néppártja szenvedte el, amely 21 szenátorból mindössze kilenccel maradt.

A román politikai életben immár gyakorlattá lett „pártvándorlás” esetében a Közpolitikai Intézet úgy véli, hogy bár a pártok a nyilatkozatok szintjén ellenzik a migrációt, a valóságban azonban készségesen befogadják a korábbi pártjaikat elhagyó politikusokat. A Szociál-Liberális Szövetség (USL) például a tervbe vett alkotmánymódosítások esetében a pártcserét is meg akarja akadályozni, leszögezve, hogy a parlamenti mandátum elvesztésével jár annak a pártnak az elhagyása, amelyben a politikust honatyává megválasztották.

A tanulmány készítői szinte biztosra veszik azt is, hogy a február 3-án kezdődő új parlamenti ülésszak alkalmával a szociáldemokraták további pártváltó honatyákat vesznek át, mivel nem is titkolják azt a törekvésüket, hogy minél kényelmesebb parlamenti többséget biztosítsanak maguknak az USL esetleges megszűnésére gondolva.

Lógós…

A romániai választási rendszernek tulajdoníthatóan 406 főre növekedett parlamentben kereken félszáz honatya jelenléte az üléseken nem érte el az 50 százalékot sem. A negatív rekordot a szociáldemokrata Gheorghe Neţoiu tartja, aki 813 szavazás közül mindössze hét alkalommal volt jelen. Nem áll sokkal jobban a nemzeti liberális Valentin Rusu sem, aki csupán 21 szavazáson vett részt. 

A képviselőházban a „lógós” honatyák közé tartozik alig 23 százalékos jelenléttel a szociáldemokrata Oana Niculescu-Mizil, párttársa, Bogdan Niculescu-Duvaz, aki 26 százalékos jelenlétet ért el, valamint az ugyancsak szociáldemokrata Sebastian Ghita, aki alig 1 százalékos jelenléttel volt jobb Duvaznál.

A szenátus esetében az 5 százalékos „jelenléti csúcsot” holtversenyben a nemzeti liberális Iulian Dumitrescu, a demokrata liberális Viorel-Riceard Badea és az Országos Szövetség Románia Haladásáért párt színeit képviselő Constantin Popa tartja. Tőlük alig egy százalékkal marad le az ugyancsak Demokrata Liberális Pártot vezető Vasile Blaga.

…és „hallgatag” honatyák

A jelenlevő honatyák közül többen voltaképpen semmilyen tevékenységet nem fejtettek ki a parlamentben. 26 képviselő és 4 szenátor csupán az eskütétel alkalmával szólalt meg. A képviselőházban a legtöbb „hallgatag honatya” a szociáldemokraták sorából kerül ki.

Törvényhozás dolgában is akadnak kullogók. Így például a szociáldemokrata Sebastian Ghiţa, Oana Niculescu-Mizil és Petre Petrescu, továbbá a nemzeti liberális Ludovic Orban egyetlen törvényjavaslat kidolgozásában sem vett részt.

Ráadásul a honatyák által elfogadott törvények 93 százalékát a kormány dolgozta ki. A kabinet által benyújtott törvényjavaslatok 62 százalékból törvény született meg, a honatyák által benyújtott törvénykezdeményezésekből azonban csupán 3 százalék vált törvényerővé. A honatyák heti átlagban 20 törvénykezdeményezést dolgoztak ki, ezek jelentős részéből azonban minőségi okok miatt nem született törvény.

Ilyen vonatkozásban a legszorgalmasabb Dan Diaconescu Néppártja volt, amely hetenként átlagosan 2 törvénykezdeményezést terjesztett a parlament elé, a második helyre, 1,5 törvényjavaslattal a szociáldemokraták kerültek.

Tavaly egyébként a parlamenthez több mint 1500 törvényjavaslatot nyújtottak be: 688 a képviselőházhoz, 893 a szenátushoz került. Ez 15 százalékos növekedést jelent 2012-höz képet, azaz – a kormány jól dolgozott.

A Közpolitikai Intézet megállapítása szerint a törvény hallgatólagos elfogadása amolyan divattá vált a parlamentben, tavaly például a képviselőházban 43 törvénykezdeményezést fogadtak el ezzel a módszerrel – ebből harmincötöt a képviselőházban, ami az alsóházban megvitatott törvénykezdeményezések 4 százalékát jelenti.