Ellehetetleníti a bűnüldözést az ügyészek szerint a 2014. február elsejétől érvénybe új büntető perrendtartási törvénykönyv.

E szerint egy bűncselekménnyel gyanúsított személy lehallgatása vagy megfigyelése csak akkor kezdődhet el, ha az ügyészség előbb közli az illetővel, hogy vizsgálódnak ellene. „Az illetőt előbb be kell idéznünk, és közölnünk kell vele, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítjuk. Nyilvánvaló, hogy utólag már értelmetlenné válik a lehallgatása” – magyarázta a gandul.info-nak Laura Codruţa Kovesi.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyészének tájékoztatása szerint az új törvény kiváltságot biztosít a parlamenti mandátummal is rendelkező minisztereknek, akiket kizárólag a parlament jóváhagyásával lehet majd lehallgatni vagy megfigyelés alatt tartani. „A Hidroelectrica-dossziét fel sem tudtuk volna göngyölíteni, ha ez a rendelkezés most érvényben lenne” – magyarázta Kövesi.

Jelenleg a vádhatóság a bűnvádi eljárás megkezdése előtt bírósági engedélyt kérhet a gyanúsítottak lehallgatására. A törvénymódosítás lényege, hogy február elsejétől csak az eljárás megkezdése után teheti meg. Ez egészen abszurd helyzetekhez vezet a gandul.info szerint. Egy terroristát például már csak a bűncselekmények elkövetése után hallgathatnak le az ügyészek.

A DNA és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) ezért felszólította az igazságügyi minisztériumot, kezdeményezze a parlamentben az új törvény módosítását, még mielőtt érvénybe lépne. Az új büntető perrendtartást Cătălin Predoiu mandátuma alatt dolgozták ki 2010-ben. A volt igazságügyi miniszter szerint akkor az ügyészek nem jelezték kifogásaikat. „Ez a figyelmetlenség azonban a parlamentben könnyen korrigálható” – mondta a portálnak.