Románia továbbra is világviszonylatban a legkorruptabb országai közé tartozik – derül ki a Transparency International legutóbbi felmérésből. Mi több, a jelek szerint nem is tesz semmit azért, hogy kikerüljön ebből a zónából: a mostani felmérésnek megfelelően ugyanis további öt hellyel esett vissza a listán, amelyen 177 ország közül a 69. helyet foglalja el, 43 ponttal, azon a skálán, amelyen a nulla a legkorruptabb országot jelöli a 100 pedig a korrupciótól teljességgel mentes államokat.

Kuvaittal együtt

Románia a korrupció tekintetében egy helyen áll Olaszországgal és Kuvaittal. Az országnak az sem jelent mentséget, hogy a 177 állam kétharmada nem éri el az 50 pontot a listán. A legkorruptabb ország egyébként Afganisztán, Észak-Korea és Szomália, a korrupciótól legnagyobb mértékben megszabadult országok közé pedig Dánia és Új-Zéland tartozik.

„Románia 43 pontjával ez alkalommal is a lista vége felé található az Európai Unió országok között, együtt az 50 pontot el nem érő, feddhetetlenségből gyengén vizsgázó másik hat tagországgal együtt. Románia eredménye kifejezésre juttatja az üzletemberek és szakértők kiábrándultságát amiatt, hogy a politikai osztály által a választási kampány alkalmával felvállalt korrupcióellenes intézkedések teljes mértékben eredménytelenek maradtak” – hangzik a Transparency International értékelése. A szervezet hangsúlyozza: a korrupciós mutató a közigazgatási és politikai korrupcióra utal, nem pedig a nemzet vagy a társadalom korrupciójára.

A Transparency International jelentése igen fontos dokumentum, hiszen befolyásolhatja a romániai befektetőket, de jelentős az Európai Bizottság szempontjából is, amely továbbra is felügyelet alatt tartja Romániát az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció elleni harc eredményessége szempontjából. Brüsszel egyébként éppen a következő év januárjában hozza nyilvánosságra jelentését Románia és Bulgária esetében. A jelentéstől nagymértékben függ e két ország schengeni tagsága, amely – Brüsszel legújabb bejelentése szerint – még mindig nem válhat időszerű témává.

A fő ok: a politikus

A Transparency International szakértői szerint Romániában minden szinten társadalmi megnyilvánul a korrupció, amely egyaránt átszövi az állami és a magánszektort, a nepotizmus, a protekció, a csúszópénzek, a megvesztegetés helyi és országos szinten úgyszintén megnyilvánul.

A közigazgatási rendszer korrupcióját diagnosztizáló, európai projekt keretében készült felmérés szerint a megkérdezettek közel 88 százaléka úgy vélte, Romániában a korrupció „magas”, illetve „igen magas szinteken” nyilvánul meg, a romániai közigazgatási szinteken tapasztalható korrupciót pedig 75 százalék tartotta megengedhetetlenül magasnak.

Romániai politikai megfigyelők a korrupció fékezhetetlennek tűnő terjedéséért elsősorban a hazai politikusokat okolják. A 2012. évi választási kampány elemzése során a korrupció egyik fő okának a „neveletlen, az otrombaságig műveletlen, a román nyelvet sem ismerő” politikusokat a nemzet életére káros, „patogén elemnek” nevezték. Fejtegetésüknek megfelelően a politikusok csupán saját meggazdagodásukra, ellenfeleik politikai megsemmisítésére törekednek, az ország sorsával mit sem törődnek, teljességgel hiányzik belőlük a felelősségérzet, a szakértelem, mindennek következtében pedig a tekintély is.

A Román Akadémiai Társaság felmérésének megfelelően a tavalyi választási kampány alkalmával a jelöltek legkevesebb 30 százaléka közpénzeket használt fel saját választási céljaira. A romániai politikusok évente több százmillió eurós értékben kötnek törvénytelen üzleteket az állammal, az ipartól, az építkezésektől kezdve az infrastruktúrán át egészen az európai uniós alapokig, az IT-szolgáltatásokig.

SRI: a korrupció létezik – Románia nem „korrupt állam”

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, George Maior szerint is a korrupció súlyosan veszélyezteti a társadalmat és az államot – azt viszont cáfolta, hogy Románia „korrupt állam” lenne. Szerinte ugyanis az ország erőfeszítéseket tett a korrupció felszámolásáért, amit az igazságszolgáltatási szervek döntései is bizonyítanak. A döntő lépést természetesen az jelentené, ha a törvényt mindenkire alkalmaznák, társadalmi helyzetétől függetlenül. Maga a Román Hírszerző Szolgálat rendszeresen megküldi információit az ügyészégnek, amelynek viszont jogi szempontok szerint kell intézkednie.

George Maior szerint Laura Codruta Kövesinek, az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság főügyészének személye garancia arra, hogy az igazgatóság igen hatékonyan dolgozik ebben a vonatkozásban.

Kiskirályok hatalma

Az országot voltaképpen a kiskirályok tartják hatalmukban – derül ki az Econtext felméréséből: a leggazdagabb 65 kiskirály az, aki hatalmában tartja a politikai pártokat, a gazdaságot – legnagyobb részük pedig volt és jelenlegi városatyák, parlamenti honatyák.

Politikai elemzők véleménye szerint a korrupció képlete pedig nagyrészt a következő: a kormány tisztségviselőit, a kormányügynökségek és -intézmények vezetőit a központban jelölik ki, mégpedig nem a szakértelem szerint, hanem politikai kritériumok alapján. az így kialakult politikai kliensek nem hagynak teret a konkurenciának, a szakértelemnek, a tisztességnek. Ily módon semmi esély nincs arra, hogy a közélet hatékonnyá váljék. A pénzügyi alapokat szigorúan politikai szempontok szerint osztják szét, a megyei tanácselnökök, a polgármesterek politikai hovatartozásától függően. Mindezzel megjutalmazzák saját klienseiket, és gyakorlatilag lehetetlenné teszik az ellenzéket. A hatalom lévők nem egy esetben nem riadnak vissza a zsarolástól sem, hogy az ellenzék képviselőit „átállítsák” a maguk oldalára.

A romániai korrupció leggyakoribb formáját a megyei tanácselnökök, a polgármesterek szolgálati visszaélései jelentik. Egy-egy állami szerződés kiharcolása csúszópénz nélkül nem megy.

A közpénzek mellett a hatalmi pártok az európai uniós alapokat is politikai nyomásgyakorló eszközként vagy pártok szponzorizálására használják fel. Az uniós operációs programok keretében Románia megillető pénzösszegek aszerint találtak gazdára, hogy potenciális tulajdonosok az összegnek milyen hányadát kínálták fel a pártkasszák számára. Mindez természetszerűleg vezet el a közbeszerzési eljárások meghamisításához.

Az Európai Unió éppen emiatt több alkalommal is büntette Romániát, alapok folyósítását állította le. Nem véletlen hogy Románia utolsó helyen áll az európai uniós pénzalapok lehívásának tekintetében – amiben tehát nem kis szerepet játszik a korrupció.

Politikai megfigyelők szerint a szociálliberálisok által elképzelt decentralizáció tovább ront majd a helyzeten. A helyi kiskirályok ezáltal még nagyobb hatalmat kapnak, a hatáskörükbe tartozó területeken voltaképpen az történik, amit ők akarnak, a politikusok és az üzletemberek kapcsolatrendszere gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné válik.