Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati, marosvásárhelyi ülését az Értékeinkre építünk című konferencia előzte meg. A péntek reggel kezdődő tanácskozás Hogyan tovább Székelyföld? elnevezésű paneljében a decentralizáció, a régióátszervezés és az autonómia-törekvések kérdéseit járták körül a meghívott előadók.

A policentrizmus fogalma

Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalása után Borbély László politikai alelnöke Regionális kihívások Romániában - Policentrikus regionális fejlesztés az Európai Unióban és Romániában címmel tartott előadást. Hangsúlyozta: a jelenlegi fejlesztési régiók fékezik Románia gazdasági fejlődését, és ahelyett, hogy a régiók fejlettségi szintje közelítene egymáshoz, évről-évre az derül ki, hogy a gazdagabb megyék még gazdagabbak lettek, a szegényebbek pedig még szegényebbekké váltak.

„A gazdag megyéket a szegényebbekkel párosító politika alapozta meg a román regionális politika bukását. A nagyobb hozzáadott értéket jelentő, a gazdasági felzárkózást (és új munkahelyek létrehozását) ösztönző produktív beruházások a gazdag megyékbe összpontosultak, elvágva ezáltal a felzárkózás lehetőségét a szegény megyék elől. Régiósítás helyett, Románia különböző térségeit a policentrikus területfejlesztés alapelveire építve kellene fejleszteni” ‒ fogalmazott előadásában Borbély László.

Hozzátette, a policentrizmus az Európai Unió egy viszonylag új normatív területpolitikai irányelve, amely azon az előfeltevésen alapul, hogy a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb, mint a monocentrikus. Célja egy sokkal kiegyenlítettebb térstruktúra létrejötte: a dinamikus központok húzó erejére támaszkodva vonják be a perifériákat a fejlődésbe, ezáltal elősegítve a területi kohéziót.

Tájékoztatása szerint a policentrikus területfejlesztés a versenyképesség szempontjából kiemelten kezeli a város és vidékei viszonyát. Azon az alapelven alapul, hogy a város nem rivalizál környékével, hanem együtt tagolódnak be a különböző szintű hálózatokba, hiszen a magasabb szintű város a környékét is magasabb szintre emeli, a hanyatló város viszont rontja környezete esélyeit. A policentrikus fejlesztés programja más szóval azt jelenti, hogy a regionális politika forrásai egy „valódi regionális” politikát szolgálnak, lefedve az EU egész területét, és nem csak a perifériák felemelkedését szolgálják.

Emellett Borbély szerint egy alulról szerveződő fejlesztési módszer kidolgozására is szükség lenne, amelynek során mindegyik térség saját versenystratégiát dolgozna ki, amelyet a helyiek is felvállalnak és végrehajtásában részt is vesznek. „A koordinációs folyamatokban nyilván a kormányzati és közintézmények, a vállalati szövetségek, a civil szervezeteknek és az oktatási intézményeknek is szerepet kell vállalniuk, és így közelebb jutnánk a regionális klaszterek, társulások kialakulásához. A következő hét év európai trendje is az ezekhez kapcsolódó helyi kezdeményezésekre, kutatásokra, innovatív megoldásokra, technológiai fejlesztésekre fog nagy hangsúlyt fektetni” ‒ fejtette ki előadásában Borbély László.

Tamás Sándor: Székelyföld lendületben

Autonómia-törekvések: melyik a helyes út? címmel tartott előadásában Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke  kifejtette: „Nem új keletű dologról beszélünk. Mindenfajta szélsőséges megnyilvánulások ellenére is valljuk, vallja több mint 600 ezer ember, hogy Székelyföld létezik. Ezt vállalta fel az RMDSZ is az ez évi kongresszusán az Öntudatra ébredő, erős Székelyföldet! dokumentum elfogadásával. Két pillér mentén - a nemzeti közösségek jogaink bővítése, illetve az infrastrukturális fejlesztések érdekében - dolgoztunk hangsúlyosan az elmúlt években. Ezt a munkát folytatjuk továbbra is.”

Tamás Sándor mindkét pillért társadalmi igényként fogalmazta meg. Hozzátette, a szimbólumok szabad használata, nyelvi jogaink megtartása és bővítése, akárcsak a térség modernizációs kérdései közösségi igény és szövetségi vállalás egyaránt.  Mindezt támasztja alá a közel 120 ezer aláírással ellátott székelyföldi régiófejlesztési referendum kiírását kérő Kovászna, Hargita és Maros megyei magyar és román emberek igénye, valamint a több mint 100 ezer résztvevős Székelyek Nagy Menetelésének a sikere is.  ,,Az autonómia igényre megoldást találtak az Európai Unió 28 tagállamából 11 országban, Székelyföld is ugyanezt akarja”- mutatott rá a tanácselnök.

A politikus szerint széleskörű konszenzusra van szükség az autonómia és érdekeink kivívása érdekében, fontos a szolidaritás az erdélyi magyar közösségben, erre jó példa a székely-szórvány program, amelynek eredményei, évről-évre visszaigazolják az összefogás erejét. „Ugyanakkor párbeszéd szükségeltetik a román közösség vezetőivel, hisz egy székelyföldi fejlesztési régió mindannyiunk érdekét szolgálja nemzetiségtől függetlenül” – zárta előadását Tamás Sándor.

Az RMDSZ következetes maradt

„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a decentralizációs törvénytervezet előkészítésének folyamatában újból bebizonyította, hogy akár ellenzékből is szakmailag a legmegalapozottabb javaslatokkal tudott hozzá járulni a Kormány törvénytervezetéhez. A decentralizáció folytatása tovább erősíti a magyar közösségeket és támogatjuk annak elfogadását” – szögezte le Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője, a decentralizációs törvénytervezet témagazdája.

A Bihar megyei honatya elmondta, az RMDSZ az egyetlen olyan romániai parlamenti képviselettel rendelkező szervezet, amely az idei év júniusában benyújtotta azt a törvénytervezetet, melynek értelmében 18 dekoncentrált intézményt a helyi önkormányzatok hatásköre alá helyezett volna és ezen szövetségi javaslatok mentén támogatja az RMDSZ a Kormány decentralizációs törvénytervezetét. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek 85 beterjesztett módosító javaslata volt a decentralizációs törvénytervezethez, amelyből 41 általunk javasolt módosítás szerepelt abban a decentralizációs törvénytervezet szövegében, amelyért a Kormány kedden felelősséget vállalt. A többi parlamenti alakulat javaslatai kisebb arányban kerültek elfogadásra” – mutatott rá Cseke, majd hozzátette: a szövetség célja az volt, hogy minél több szolgáltatást vigyenek a lehető legközelebb az állampolgárokhoz.

Cseke Attila ezt követően ismertette az RMDSZ által benyújtott és a kormány törvénytervezetében megtalálható módosító javaslatokat: ezekből tíz a törvény szövegéről szól, 31 pedig a mellékletekre vonatkozik, amely számos – eddig a központhoz tartozó – ingatlant a helyi önkormányzatok hatásköre alá helyez át.

 A képviselő kiemelte azokat az elfogadott javaslatokat, amelyek értelmében, a helyi autonómia elve alapján, minden önkormányzat határozattal pontosítani tudja azokat a hatásköröket, amelyeket ellát a decentralizáció eredményeként, valamint azt a rendelkezést, amely azt irányozta elő, hogy minden egyes területen meg kell őrizni a hatáskör folytonosságát és minden decentralizált területen tovább kell vinni az átvett hatáskört az önkormányzatoknak.

„A pénzügyi forrásokra vonatkozó javaslatunk értelmében, más szakterületekhez hasonlóan, a környezetvédelem területén is a decentralizált hatóságok által kiadott véleményezések vagy jóváhagyásokért befizetendő összegek a megyei önkormányzat kasszájába kerülnek és nem az állami költségvetésbe, így ezeket a helyi közösség igényeire fordíthatják”- ismertette Cseke Attila. A politikus elmondta, a kormány elfogadta azt az RMDSZ javaslatot is, mely szerint a Sport és Ifjúsági Hatóságok pályázati projekteket hirdethetnek meg és bonyolíthatnak le.  Ezt követően felsorolta azokat az ingatlanokat, amelyeket Hargita, Kovászna és Maros megye, valamint ezen megyékhez tartozó városok önkormányzatainak tulajdonába és hatáskörébe helyeznek át.

„A decentralizációs törvénytervezet tovább viszi azt a folyamatot, amely által az önkormányzatok nem csak ingatlanokkal gazdagodnak, hanem olyan jövedelmi forrásokhoz jutnak, - hiszen a befizetett összegek helyben maradnak - amelyeket felhasználhatnak a helyi közösség fejlesztésére és gyarapodására. Így a lakosságban tovább erősödik a közösségi öntudat, azáltal, hogy az általa befizetett összeg helyi szinten marad, és szemmel láthatóan követheti befizetése eredményét, valamint településének fejlődését” – zárta előadását Cseke Attila.