Ki nyer és ki veszít a „nagy decentralizációval”?
A decentralizáció korántsem jelenti az állam eltűnését, hanem fő célja az, hogy az állampolgárok közelebb kerüljenek az adminisztrációhoz, ezzel pedig végképp megszűnik a kommunizmusban alkalmazott centralizmus – fejtette ki Victor Ponta miniszterelnök az idevágó törvényért a parlament előtti kormányzati felelősségvállalás alkalmával elhangzott beszédében.
Mi kerül át a megyeit tanácsokhoz
Annyi biztos, hogy a decentralizáció anyagi tétje mintegy évi 600 millió lejes pénzalap, amelyet a központi költségvetésből már a jövő évtől kezdve átirányítanak a megyék költségvetésébe. Ugyanakkor több tucat intézmény – velük együtt pedig nagyjából 14 000 alkalmazott – átkerül a helyi közigazgatáshoz. Egy éig ráadásul mindannyian megőrizhetik állásukat. A kormányfő szerint mindez nemigen tetszett a minisztériumok vezetőinek, „magas rangú minisztérium tisztségviselők egész hadserege” tiltakozott az intézkedés ellen.
Ennek szerepe volt abban is, hogy a parlamentben ugyan 70 százalékos többséggel rendelkező kormány végül is a parlamenti előtti felelősségvállalással fogadta el a decentralizációs törvényt, elejét véve így az elhúzódó vitáknak.
Az anyagi erőforrások átutalása mellett a területi közigazgatási szervek a vezetésük alatt álló intézmények tevékenységének megfelelően, maguk állapíthatják meg az adókat és illetékeket.
A mezőgazdaság területén a megyei mezőgazdasági igazgatóságok a mezőgazdasági minisztérium hatásköréből átkerülnek a megyei tanácsok hatáskörébe. A művelődés területén a művelődési tárcához tartozó igazgatóságok úgyszintén átmennek a megyei önkormányzatok hatáskörébe. Hasonlóképpen, a korábban a România-Film Közhasznú Társaság által adminisztrált mozik, több tucatnyi ingatlan a helyi tanácsokhoz kerül majd.
Az idegenforgalom tekintetében a megyei tanácsok határozhatnak a panziók engedélyezéséről, a szállodák, motelek rangsorolásáról. Szintén hatáskörükbe tartozik az idegenvezetők tevékenységének engedélyezése, dönthetnek az idegenforgalmi reklámokról, a turisztikai tájékoztatási irodák működtetéséről, a turisztikai központok, a közétkeztetési egységek megszervezéséről, az idegenforgalmi programokról. A megyei tanácsok korlátlanul dönthetnek a klubok, kaszinók, sporttermek, az ezeket kiszolgáló berendezések, sípályák, és sífelvonók esetében is, de hozzájuk tartoznak majd a gyógyfürdőhelyek is.
A megyei tanácsok veszik át a műszaki és technikai oktatást, a helyi tanácsokhoz tartoznak majd a gyermekpaloták és a tanulók klubjai, amelyek eddig a megyei tanfelügyelőségek hatáskörébe tartoztak. A munkaügyi minisztériumhoz tartozó társadalmi felügyelőségek a megyei tanácshoz tartozó, megyei érdekeltségű közszolgálatokként működnek majd a jövőben. A környezetvédelem esetében a Környezetvédelmi Országos Ügynökséghez tartozó megyei ügynökségek a megyei tanácsok fennhatósága alatt álló megyei igazgatóságokként működnek. A környezetvédelmi tárca elveszíti az országos halászati ügynökségeit is, amelyeket szintén a megyei tanácsok vesznek át.
Az egészségügy tekintetében a megyei egészségügyi igazgatóságok úgyszintén a helyi tanácsok alárendeltségébe kerülnek. Az igazgatóságokhoz tartoznak majd a jogi személyiséggel rendelkező egységek, a diagnosztikai, kezelési és orvosközpontok; ezeket saját jövedelmeikből valamint az egészségbiztosítási szerződésekből származó összegekből tartják fenn magukat. Ifjúsági és sportügyekben a megyei tanácsok veszik át a szakosított megyei szervezeteket, a sportklubok pedig – teljes vagyonukkal együtt – a helyi tanácsok alárendeltségébe kerülnek át.
Végül pedig a bukaresti metrót a szállítási tárcától a bukaresti főpolgármesteri hivatal veszi át. Ily módon a bukaresti Metrorex Metrószállítási Gazdasági Vállalat állami tulajdonban levő, 2,5 lejbe kerülő több mint 8 millió részvénye teljesen ingyenesen átkerül a bukaresti önkormányzathoz.
Vesztes polgármesterek
A törvény értelmében tehát a megyei tanácselnökök hatalmas hatáskörökkel rendelkeznek majd. A nagy vesztesek viszont a polgármesterek lesznek, akik a megyei tanácselnökök kiszolgáltatottjaivá válnak, tekintve, hogy a megyékhez átkerülő pénzalapokat területi-közigazgatási szempontok alapján a megyei tanácsok osztják el. Ezzel pedig – a kormányfő állításával szemben – az állampolgár semmivel sem kerül közelebb az adminisztrációhoz, mindez sokkal inkább megyeszintű centralizációhoz vezet.
A Duna és a Fekete-tenger partján fekvő városok – mint például Konstanca, Bechet, Cetate és Calafat – polgármesterei amiatt is elégedetlenek, hogy a kormány minden korábbi ígérete ellenre a kikötők mégsem kerültek a polgármesterek fennhatósága alá. Ők most bejelentették, benyújtják majd lemondásukat.
De a szociáldemokrata honatyák is elégedetlenek a decentralizációs törvénynek azokkal a rendelkezéseivel, amelyek értelmében a rendőrség, a kikötők, a tengerparti napozók és a mozik a nemzeti liberálisok által vezetett minisztériumok fennhatósága alatt maradtak. Nyilván a szociáldemokraták kiengesztelése miatt közölte aztán Victor Ponta, hogy a decentralizációs folyamat mindezzel még nem ért véget, bizonyos intézmények központosítása csak rövid ideig tart. Mindezt megerősítette a „régiósítás atyjának” tartott Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter is.
2040 módosítás
A decentralizációs törvényhez a honatyák 2040 módosítást, kiegészítést javasoltak. Az RMDSZ 85 módosítást fogalmazott meg, Dan Diaconescu Néppártja 42-t. Pártként a Nemzeti Liberális Párt ugyan nem javasoltak kiegészítéseket, nemzeti liberális honatyák azonban egyénileg, vagy parlamenti csoportjuk nevében maguk is több módosítást tettek. A legnagyobb ellenzéki párt, a Demokrata Liberális Párt nem élt ezzel a jogával, honatyái egyébként nem voltak jelen a képviselőház és a szenátus együttes ülésén sem, amely előtt Victor Ponta kormányzati felelősséget vállalat a törvényért. A kormány egyébként 568 kiegészítést és javaslatot fogadott el.
A legtöbb módosítást az újon szociáldemokrata honatya, a konstancai parlamenti képviselő, Mircea Dobre nyújtotta be, szám szerint 1724-et. Az apja pékségében 15 éves korától dolgozó honatya választási plakátragasztással kezdte el politikai tevékenységét, 2012-ben pedig már parlamenti képviselővé választották. Jelszava ez volt: A politikában nem elég jót tenni – nem szabad rosszat tenni sem.
A kormányzati felelősségvállalás
Az alkotmány szerint a kormány a képviselőház és a szenátus együttes ülésén felelősséget vállalhat magára egy program, egy általános politikai nyilatkozat vagy egy törvénytervezet tekintetében. A kormányt leváltják, ha a programnak, az általános politikai nyilatkozatnak vagy a törvénytervezetnek az előterjesztésétől számított 3 napos határidőn belül bizalmatlansági indítványt nyújtanak be és azt megszavazzák. Ha a kormányt nem váltották le, az előterjesztett törvénytervezet, az esetnek megfelelően azokkal a módosításokkal vagy kiegészítésekkel, amelyekkel a kormány egyetértett, elfogadottnak tekintendő és a program vagy az általános politikai nyilatkozat a kormányra nézve kötelezővé válik. Ha Románia elnöke az elfogadott törvény felülvizsgálását kéri, a törvényt a két ház együttes ülésén kell megvitatni. A kormány legutóbb 2013 áprilisában vállalt felelősséget az államosított házak kártalanítását szabályozó törvény esetében.
A kormánynak azonban nem kell félnie mindettől; az RMDSZ ugyanis támogatja a törvény és nem hajlandó aláírni az esetleges bizalmatlansági indítványt, az ellenzéknek egyébként sem rendelkezik elegendő szavazattal a bizalmatlansági indítvány benyújtásához.
Zöld út Verespatakhoz?
Közigazgatási szakszervezetek képviselői, környezetvédők, a civil társadalom más tagjai szerint a decentralizációval szabad utat kaphat a verespataki aranybánya-kitermelés. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti konföderációelnöke úgy véli, a környezetvédelmi tárca fennhatóságából kikerülő környezetvédelmi intézeteknek, illetve a művelődési minisztériumtól a megyeit tanácsokhoz átkerülő művelődési igazgatóságoknak, immár a helyi szervekhez tartozva, eleget kell tenniük a ciántechnológiás aranybányászatot esetleg szorgalmazó megyeit tanácsok határozatának. Ezek a szervek voltaképpen elveszítik ellenőrző, felügyelő szerepkörüket.
„Műszaki szempontok alapján ítélve, úgy gondolom, hogy ez a Gold Corporation érdekeit szolgálja, amely eddig ezektől a szervektől nem kapott engedélyt a ciános aranybányászatra” – fogalmazott Bogdan Hossu. Az Ecologistul Országos Környezetvédelmi Szövetség alelnöke, Emilia Păunescu-Bucur maga is úgy véli, hogy az eddig a minisztériumhoz tartozó környezetvédelmi szakemberek egy megyei igazgatóság beosztottjaivá válnak, elveszítve ezáltal függetlenségüket.