Ötven két nap után Traian Băsescu visszatér
Ötvenkét nap után Traian Băsescu államfő visszatérhetett a Cotroceni elnöki palotába. A Szociál-Liberális Szövetséggel vívott háborút ugyan megnyerte – mégsem érezheti magát győztesnek.
„Tisztikara", a Demokrata Liberális Párt ugyan jelentéktelen veszteségeket szenvedett – Traian Băsescu viszont elveszítette hadseregét: kedvenc népét, amelyet a tisztségéből történt előző felfüggesztése alkalmával még oldalán tudhatott.
Népügyvéd az államfőért?
Traian Băsescu visszatérése – tisztségéből történt akárcsak felfüggesztésének egész folyamata – úgyszintén kalandosnak bizonyult. A Szociál-Liberális Szövetség eredetileg bojkottálni kívánta a parlament ülését, amelyen felolvasták az Alkotmánybíróság döntését az államfő sorsáról döntő referendum érvénytelenítéséről. Később a két tagpárt vezetői – a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök és a nemzeti liberális ideiglenes államfő, Crin Antonescu sms-ben kérte pártja honatyáit, jelenjenek meg a parlament ülésén.
Szociál-liberális körökből kiszivárgott hírek szerint erre azt követően került sor, hogy a Szociál-Liberális Szövetség és a Demokrata Liberális Párt titkos egyezményt kötött egymással, amelynek értelmében utóbbi tömörülés elfogadja majd az előbbi jelöltjét a népügyvéd tisztségére.
A Traian Băsescu visszatérését szentesítő parlamenti ülésen egyébként a két pártelnök egyike sem volt jelen: Victor Ponta négy napos kiruccanását tölti a dél-Afrikai Fokvárosban, Crin Antonescu pedig a Traian Băsescu ellen folytatott vesztes csata után megkezdte olaszországi vakációját.
Így aztán végül is meglett a napirend elfogadásához szükséges kvórum az ominózus ülésen – az egyetlen ellenző a nemzeti liberális honatya, Ioan Ghişe maradt, aki az összejövetel két napos elhalasztását próbálta elérni, de azzal is beérte volna, ha a plénum előtti felolvasását megelőzően az alkotmánybírósági dokumentumot megküldik a két ház jogi bizottságainak.
Miután mindkét javaslatát leszavazták, Ştefan Minea alkotmánybíró végre felolvashatta a taláros testület határozatát, miközben a szociál-liberális honatyák elhagyták az üléstermet. Ennek azonban a napirend elfogadását követően már csak gesztusértéke volt.
Hol van Victor Ponta
Míg Crin Antonescu esetében pontosan lehet tudni, hogy Nápolyban tölti szabadságát, addig Victor Ponta programja kevésbé világos. Jóllehet a Szociáldemokrata Párt szerint a Szocialista Internacionálé XXIV. kongresszusán vesz részt, a testület honlapjának megfelelően azonban az eseményre csupán augusztus 30-i kezdettel kerül sor, a rendezvény pedig csupán három napos lesz, így szeptember 1-jén zárul, aznap tehát, amikor Victor Ponta szerint véget érne.
Hivatalos források úgy tudják, hogy a kormányfőnek csütörtökön délután kell visszaérkeznie az országba, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag már ma este el kell hagynia Fokvárost, mivel az utazás 22 órát tart. Ez egyben azt jelentené, hogy voltaképpen a kongresszus egyetlen részvevőjével sem találkozik, dél-afrikai útja mindezek után tehát semmivel sem igazolható.
A miniszterelnök egyébként már a múlt hét végén, szombaton elutazott Londonba, ahonnan tovább repült aztán Dél-Afrikába.
Elnyúló villámháború
Traian Băsescu tisztségéből történt felfüggesztését illetve elmozdítását a szociál-liberálisok amolyan villámháborúnak tervezték el, ám a csatározás jócskán elnyúlt.
A folyamatot tulajdonképpen július 3-án indították el, amikor is leváltották a szenátusi elnöki tisztségéből a demokrata liberális Vasile Blagát és helyébe Crin Antonescut nevezték ki.{loadposition otp}
Céljuk ezzel nyilvánvalóan az volt, hogy ebben a tisztségében, az ország második embereként ideiglenes megbízatással átvehesse majd a felfüggesztett Traian Băsescu helyét az elnöki palotában. Ugyanaznap menesztették a képviselőház elnöki tisztségéből az ugyancsak demokrata liberális Roberta Anastasét is és visszahívták a népügyvédet, Gheorghe Iancut.
Három nappal később, július 6-án döntött a parlament 256 szavazattal Traian Băsescu államfői tisztségéből történő felfüggesztéséről. Július 9-én az Alkotmánybíróság Románia ideiglenes elnökévé nyilvánította Crin Antonescut.
Rossz kezdet...
Crin Antonescu ideiglenes elnöksége rosszul indult: az alkotmánybírák már mandátuma első napján, július 10-én kimondták: a népszavazás érvényességéhez kvórum szükséges. Ráadásul két nappal később átvehette az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso levelét, amelyben a tisztségviselő 11 pontban foglalta össze mindazokat a követelményeket, amelyeket a román vezetésnek tiszteletben kell tartania.
Az ideiglenes államfő alighanem július 16-án írta alá az államelnöksége farsangi királyságának végét előre vetítő népszavazási törvényt, amely úgyszintén kimondta a népszavazás érvényesítési kvórumának szükségességét.
A szociál-liberálisok helyzetét tovább súlyosbította az a körülmény, hogy július 18-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a romániai igazságszolgáltatás állapotát elemző jelentését, amely a legbírálóbb volt az ötödik éve rendszeresen napvilágot látó hasonló dokumentumok közül.
Július 27-én a médiában robbant bomba: az Adevărul megjelentetett egy július 13-án keltezett dokumentumot, amelyben Victor Ponta, Daniel Chiţoiu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke, gazdasági miniszter és Daniel Constantin, a nemzeti liberálisokkal szövetségre lépett Konzervatív Párt elnöke, mezőgazdasági tárcavezető az Alkotmánybíróság, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség, az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság és a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács feloszlatását szorgalmazza.
Kvórum nélkül
Két nappal később került sor a Traian Băsescu államfő további sorsáról – visszatéréséről vagy elmozdításáról – dönteni hivatott népszavazásra, amelyen viszont nem jött össze az érvényesítéséhez szükséges kvórum, amit a szavazási névjegyzéken szereplő személyek több mint felében határoztak meg. Bár az urnához járulók döntő többsége Traian Băsescu ellen voksolt, a részvétel azonban mindössze 46,23 százalékos volt, így gyakorlatilag elveszett a több mint 8 millió szavazat.
Mindezt azonban az Alkotmánybíróságnak kellett megállapítania és hivatalosan közölnie – a talárosok azonban augusztus 2-án szeptember 12-ére tűzték ki ítéletük határidejét, hogy aztán két hét múlva előbbre hozzák az időpontot augusztus 21-ére, amikor is a kilenc tagú testület közül 6 alkotmánybíró érvénytelennek nyilvánította a referendumot.
Ezt követte végül a parlament két házának együttes ülése, amely tudomásul vette a döntést. Ezt a továbbiakban nyilvánosságra hozta a Hivatalos Közlöny, megnyitva ezzel az elnöki palota kapuját Traian Băsescu előtt.