Bukarestnek méltányolnia kell a székelyek eddigi „nyakkendős autonómiaharcát” – jelentette ki csütörtökön Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.

A politikus szerint ha ez a módszer nem vezet el oda, hogy a kormánnyal elkezdődjön a párbeszéd az autonómiáról, a székelyek készek akár radikálisabb eszközökhöz is nyúlni. E radikálisabb eszközök sorában a polgári engedetlenség eszközeit, Székelyföld határainak az esetleges lezárását említette az MPP elnöke. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy nem lesz szükség a radikális megoldásokra.

Biró Zsolt „egyértelmű sikertörténetnek” nevezte a Székelyek nagy menetelését. „Október 27. után már nem lehet olyan az élet Romániában, mint volt előtte” - fogalmazott. Azt is megjegyezte, hogy pártja ugyanazon autonómiakoncepció mellett állt ki, amelyik támogatására korábban helyi népszavazásokat kezdeményeztek önkormányzati képviselői.

Az MPP elnöke nyomatékosította, az autonómia kérdését semmiképpen nem lehet Románia belügyének tekinteni. „Nem kértünk többet a nagy menetelésen, csak azt, hogy Románia tartsa tiszteletben az általa elfogadott nemzetközi szerződéseket” - magyarázta a pártelnök. Biró többek között a román-magyar alapszerződésnek arra a cikkelyére utalt, amelyben a felek vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által lakott régiók lakosságának arányait.

Említést tett ugyanakkor az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatban ígértekről is. Az Erdély és Románia egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.