A maszol.ro írása után a Népszabadság is terjedelmes cikkben számol be arról, hogy még mindig nem foglalhatta el posztját a román fővárosban a leendő bukaresti magyar nagykövet, Zákonyi Botond, mert a román külügy halogatja az úgynevezett agrément megadását.

A magyarországi napilap megszólaltatta az ügyben Valentin Stan kisebbségkutatót, volt diplomatát, aki szerint az agrément húzódása értelmezhető a kormány elégedetlensége jeleként, de előfordult, hogy „rendes” körülmények között ennél tovább várakoztattak nagyköveteket. A Bukaresti Egyetem történészprofesszora szerint „probléma akkor lenne, ha Bukarest megtagadná az agrément-t”.

A Népszabadság bukaresti tudósítója emlékeztet arra, hogy a holland Matthijs van Bonzelt több mint fél évig „előszobáztatták” Bukarestben, miután Hága 2011 végén megvétózta Románia schengeni csatlakozását. Román–magyar viszonylatban az autonómia a kényes téma, amely újra napirendre került a székelyek vasárnapi nagy menetelésével. Füzes Oszkárt az év elején maga a román külügyminiszter fenyegette meg kiutasítással, miután nyilvánosan állást foglalt a székely önrendelkezés mellett.

Valentin Stan szerint a román politikum az elmúlt években azért is vádolhatta Magyarországot a belügyekbe való beavatkozással, mert egyes esetekben ez valóban megtörtént. „A legtöbb esetben viszont a román politikusok vagy tudatlanságból viselkednek úgy, ahogy viselkednek, vagy tudatosan próbálják a kisebbségi kérdést román „fennhatóság” alatt tartani. Csakhogy ezeknek véget kell vetni. A magyar „beszólásoknak” és a román próbálkozásoknak is. A civilizált világban ezeknek nincs helyük” – mutatott rá a volt diplomata. Hozzátette: ki kell mondani, hogy Magyarország igenis támogathatja a Románia területén élő magyar kisebbséget, beleértve az autonómiatörekvéseket is.

Valentin Stan szerint az autonómiatörekvéseket a nemzetközi jog is elismeri. A trianoni békeszerződés is utal a nemzeti kisebbségekről szóló, 1919. decemberi szerződésre, amelyben a román állam vállalta, hogy autonómiát ad a székelyeknek, biztosítja a magyarok vallási, oktatási szabadságát és így tovább. „Az a tény, hogy erre az egyezményre külön utal a Magyarországgal kötött trianoni békeszerződés a szövetséges és társult hatalmak nyomására, egyértelműen azt mutatja, hogy az említett hatalmaknak, de Magyarországnak is jogában áll érdeklődni a Nagy-Románia fennhatósága alá került kisebbségek sorsa iránt” – magyarázta a szakértő.