Kelemen: az autonómiát a román többséggel kell elsősorban elfogadtatni
Az RMDSZ kongresszusán elfogadott határozat értelmében állítja össze az RMDSZ a székelyföldi autonómia törvénytervezetét, ennek megalkotása során a dél-tiroli autonómia-modellt veszik alapul – mondta el kedd reggel Kelemen Hunor szövetségi elnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
„A dél-tiroli autonómia a Székelyföld számára is működő, lehetséges modell. Ezen belül a magyarok mellett a románok, és más nemzetiségűek is megtalálják a saját jövőképükhöz szükséges intézményes és gazdasági feltételeket. A dél-tiroli hatóságoknak a római kormány számos kompetenciát átadott, így tulajdonképpen a közösség a saját sorsáról döntött, kialakította azokat a modelleket a közigazgatás minden szintjén, ahol az etnikai elvet, például a nyelvismeretet használják, többek között az alkalmazásokhoz. Ezek az intézkedések meggátolják az asszimilációt, az ott élő németajkú közösség számára egy olyan jövőképet vetítenek elő, amely a szülőföldön való megmaradásnak minden egyes feltételét az asszimiláció veszélye nélkül biztosítja” – ismertette a szövetségi elnök.
A politikus szerint mindenképpen a román többség meggyőzése az elsőrendű feladat. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kulturálisautonómia-tervezete évek óta a parlamentben van, és nem igazán lehet többséget állítani melléje. „De bármilyen autonómiaformát a román parlamenten keresztül kell elfogadtatni, és a román a társadalommal is. Minden egyes kezdeményezésünkkel azt a szándékot követjük, hogy legyen vita a társadalomban, hogy a román demokratákat győzzük meg, hogy amit mi kérünk, az nem Románia, a román társadalom ellen van” – fogalmazott a politikus.
Kelemen szerint azonban ez nem egyszerű feladat, mert még élnek a régi reflexek, alaptalan félelmek, és az RMDSZ-nek minden egyes esetben azzal kell megküzdenie, hogy a parlamenti 6-7 százalékos jelenlétükhöz hogyan tudjanak hozzátenni 43-44 százalékot. „Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a Székelyföldön élő románok fele létezzen nyitás, és mi folyamatosan keressük a román partnereket. A munkát alig másfél hónapja kezdtük el, tehát az elején tartunk, és olyan román politikusokat, értelmiségieket keresünk Erdélyből, Romániából, akik hajlandóak a vita kezdeményezésében részt venni, és később a közvitában is partnereink lehetnek” – összegezett Kelemen Hunor.