Az autonómiatörekvések népszerűsítését kezdeményezik a háromszéki ifjúságpolitikusok a fiatalok körében a közeljövőben, jelezve, hogy a Székelyek Nagy Menetelését ez a korosztály is felkarolja.

A maszol.ro megkereste azokat a háromszéki szereplőket, akik a vasárnapi akcióban a fiatalság toborzását vállalták fel. Oltean Csongor, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke szerint azért fontos csatlakozni egy ilyen ügyhöz, ugyanis elsősorban a fiatalság jövőjéről van szó, néhány évtized múlva ők, és gyerekeik szembesülnek majd a székelyföldi mindennapokkal. Ezért is keresték fel az ifjúsági szervezeteket közel egy hónappal ezelőtt, hogy csatlakozzanak, és örvendtek, hogy pozitív visszajelzéseket kaptak.

A vasárnapi menetelésen több száz fiatalt toboroztak, és a demonstrációt megelőző maksai őrtűznél is közel ennyien gyűltek össze, látszik tehát, hogy a téma érdekli a fiatalságot, és az egyébként passzívakat is össze tudja fogni.

A Menetelés kökösi pontjánál meglepően sok fiatal gyűlt össze Kelemen Szilárd koordinátor szerint: "Az emberek civilizáltan viselkedtek, és nem volt gond, hogy két méterenként ki fogja meg a zászlót, mert mindenki igyekezett segíteni, a gyerekek meg azért sírtak, hogy az anyukák engedjék el őket a zászló aranyozott sávjához – számolt be élményeiről, hozzátéve, hogy a legnagyobb élményt egy idős bácsi jelentette számára, aki könnyes szemekkel mondta, életében még nem látott ilyen sok fiatalt egy közös nemzeti ügyért fellépni. A nagyszámú ifjúsági részvétel, ha kellett, akkor újra visszaigazolta, hogy a fiatalok nem közömbösek a nemzeti ügyek iránt, és mindannyiunk számára fontos Székelyföld jövője.

Az őrtűz népszerűsége miatt gondoltak arra, hogy ezt a találkozót évente megtartják majd, de a folytonosságot más szempontból is erősítik: Grüman Róbert, a HÁRIT volt elnöke a maszol.ro-nak elsőként számolt be egy új kezdeményezésükről: "Az elmúlt években történtek bebizonyították egész Erdély számára, hogy a háromszéki ifjúsági építkezése előremutató, de ami hiányzott mindebből, az éppen a fiatalok figyelmének felhívása az autonómia ügyére – mondta. – Talán magunk sem hittük, hogy képesek vagyunk egy nemzeti célért mindannyian részt venni egy ilyen megmozdulásban, de bebizonyosodott, hogy az emberek eleget tesznek az ilyen jellegű felkéréseknek.

Elmondta, a mai naptól egy más típusú építkezés következik, hiszen meggyőződtünk a magunk erejéről, így évről évre meg kell ismételnünk a vasárnapi megmozdulásokat, ez pedig a fiatalokra is érvényes: éppen az autonómiatörekvések népszerűsítését kezdeményezik, az autonómia fogalmát, céljait érthetővé téve az emberek számáéra. Ehhez nemzetközi partnereket is bevonnak, katalán, dél-tiroli és egyéb autonóm területekről hívnak meg fiatalokat, hogy elmondják a székelyföldi érdeklődőknek, miben változott meg az életük.

Demeter Ferenc, szervező a rétyi keresztútnál, és egyike azoknak, akik a román közvélemény számára igyekeztek világossá tenni, hogy mi célból vonultak ki a székelyek,elmondta: elsősorban az számít, hogy a románsággal az anyanyelvükön tudjunk kommunikálni, és erre a Székelyek Nagy Menetelése egy pozitív példát mutatott fel, hiszen az volt a tapasztalat, hogy az átutazó autósok a táblák üzeneteit olvasták, sokan helyeselve azokat, hiszen értették a szövegeket. Fontos a fiatalos szemlélet is, mondta, szerinte ugyanis az ifjúság többsége nem magyarellenes.

Elmondta, szerinte a székelyföldi autonómia jó lesz az itt elő románoknak is, fiataloknak és időseknek egyaránt, ezt kell közölni a román közvéleménnyel, és azt, hogy a szimbólumok fontosak a székelyek számára, ezt pedig tiszteletben kell tartani. Úgy véli, Székelyföld egy másik arca Romániának, az autonómiával pedig mindenki nyerni fog.