A negatív előrejelzések – legalább is Románia esetében – rendszerint beválnak: geofizikusok tavalyi prognózisa szerint az idei esztendő a „földrengések éve” lesz. Prognózisuk beigazolódott: 2013 eddigi felében földrengésből volt bőven Romániában. Csupán Vranceában hét, a Richter-skálán 4-es erősséget meghaladó földmozgás volt: április 6-án 4,2, április 21-én és június 20-án ugyancsak 4,2, július 12-én 4,1-es, hat nap múlva 4-es, augusztus 11-én 4-5-ös, illetve vasárnap hajnalban 5,5 –ös fokozatú.

Kísérteties hang

A Galac megyei Slobozia Conachi községhez tartozó Chela és Izvoarele falu lakóit megrémítik, a geofizikusokat komolyan foglalkoztatják a térségben egy idő óta rendszeressé vált földmozgások. A szeptember 23-a után eltelt időszakban már több mint száz apróbb földlökés volt. Ezek intenzitása ugyan nem haladta meg a Richter skálán mért 3,9 fokot, ám felszíniek voltak – 5-7 kilométeres mélységben pattantak ki –, ezért a földrengés pusztító erejét mérő, 12 fokozatú Mercalli-skálán elérték a 3-4-es fokozatot; házfalak repedezetek meg, a földmozgások idején a talaj mintha megemelkedne, a rengéseket kísérteties hang kísérte. A Készenléti Felügyelőség szerint a falvakban a házak 30 százalékának falai repedeztek meg, ami a korán beköszöntött télies időjárás miatt még komolyabb gondot okoz a lakosságnak.

Az Országos Geofizikai Intézet szakemberei szerint ugyan ilyen erősségű földrengések nyomán házak nem dőlnek le, és Victor Ponta miniszterelnök maga is igyekezett megnyugtatni az embereket – akik azonban továbbra is nyilvánvalóan félnek a naponta többször is megismétlődő rengésektől, főleg azt követően, hogy mindezek nyomán napok óta a kutak vizében kén jelent meg. A falvak lakói felváltva alszanak, az „őrök” a feladata földlökések idején felébreszteni az alvókat, hogy hagyják el az épületeket.

Nincs magyarázat

A földlökések okaira a szakembereknek egyelőre nincs magyarázatuk, a helyzetet azzal próbálják szépíteni, hogy a nagyrészt paticsból épült házak fala akkor is megreped, ha egy nagyobb tonnasúlyú jármú halad el előttük. A Készenléti Felügyelőség szakértői szerint azonban a patics – ha az árvíznek nem is áll ellent – igen rezisztens a földmozgások esetében. Így nem kizárt, hogy az épületek falainak károsodásában a döntő szerepet az övezetet nemrégiben sújtó árvíz játszotta. A felügyelőség és a Galac megyei prefektúra illetékesei fontolóra vették a három falu több mint ezer főt meghaladó lakosságának kitelepítését is, erről azonban még nem született döntés.

A három falu lakói úgy érzik, a hatóságokat nem foglalkoztatja az aggasztó helyzet, nemrégiben mintegy 50 tagú csoportjuk eltorlaszolta a 255. számú megyei utat, megoldást követelve az illetékesektől.

Lehetséges okok

Az Országos Geofizikai Intézet szakértőcsoportot küldött a helyszínre, a földmozgások tanulmányozására, akik a földlökéseket tanulmányozó szerkezetek helyeztek el a helyszínen. Egyelőre azonban több napig tartó mérésekre van szükség a lehetséges okok kiderítéséhez.

A szakértők a földmozgások kapcsán egyelőre több okot is elképzelhetőnek tartanak. Az intézet tudományos igazgatója, Mircea Radulian hétfőn kijelentette: csak az a biztos, hogy a földmozgást nem a térségben zajló nyersolaj-kitermelés okozza.

Az Országos Geofizikai Intézet szakértői szerint a térségbeli földrengések atipikusak. A térségben húzódik Szent-György törésvonal, ám a földlökések nem ezekből pattannak ki, feltehetően teljesen új törésvonal alakult ki, a mozgások hatalmas erő felszabadulásával járnak. Amikor a lökéshullám eléri az idei árvizeket is okozó folyó medrének a falát, akkor a lökéshullám által kiszorított levegő okozza a falu lakóit megrémisztő különös hangokat – vélik szakemberek.

A földrengések epicentruma egyébként egyre mélyebbre kerül, így történhetett meg, hogy az utolsó földlökéseket már Brăilában is érzékelték. Emellett, 4-5 kilométernyi mélységben jelentős földterületek is lefelé mozognak. A lefelé irányuló mozgás várható mélységét lehetetlen megállapítani, de hasonló mozgásokra került sor Németországban és Guatemalában, ahol a keletkezett kráterek egész utcákat nyeltek el.

Másutt is…

Az igen rövid idő alatt több mint száz földlökést meghaladó rengések így egyedülállóak az ország történetében, ám a szakértők figyelembe veszik azt a körülményt is, hogy viszonylag sűrűn ismétlődő földmozgások másutt is előfordultak már. 1970-ben például a Vrancea megyei Lacul lui Baban nevű falut a földrengések miatti fölcsuszamlások miatt el kellett költöztetni. A rengések okait mindmáig nem tisztázták, csupán feltételezik, hogy azokat az árvizek idézték elő: a víz hatására felgyorsultak azok a szeizmikus mozgások, amelyekre csak hosszabb időn belül kerülhetett volna sor.

2006-ban a Gorj megyei Rosia de Amaradia községhez tartozó Seciurile falut a két napig tartó földmozgásokat követő földomlás gyakorlatilag eltörölt a föld színéről. A jelenséget a térségbeli szénbányászattal magyarázták, amelynek nyomán hatalmas üregek keletkeztek a föld felsőbb rétegeiben. Mindennek következtében 140 család marad ház nélkül. A falusiak beperelték az Olteni energetikai komplexumot, ám a bíróságon csupán idén született határozat arról, hogy a vállalatnak új lakásokat kell építenie a kárvallottaknak.

Szeizmikus zónák

A földlökésekhez legközelebb fekvő városok között van a 17 kilométerre levő Galac, a 30 kilométerre levő Brăila, az 51 kilométerre fekvő Tecuci és az 56 kilométerre levő Foksány. A földmozgásokat nem érzékelték Bukarestben.

Vrancea és Galac mellett törésvonalak léteznek Románia más területein is. Az egyik a Bánságban van, Temesvárhoz közel, kisebb méretű földmozgások itt is meglehetősen gyakran keletkeznek. Szeizmológiailag aktív zónák vannak Campulung Muscel illetve Sinaia térségében is, akárcsak Dobrudzsában, az utóbbi időben pedig a fekete-tengeri földrengéses zónában pattant ki több földmozgás, de nemrégiben földrengés volt Giurgiu mellett is, ami szokatlan jelenségnek számít.

Azt senki sem tudja, meddig tartanak még a földmozgások Galac megyében, abban viszont a szakértők biztosak, hogy nagyobb erejű földrengés itt nem pattanhat ki.