Néhány nap múlva, október 25-én lép életbe a határon átívelő betegellátást szabályozó 24/2011-es uniós irányelv. A direktíva értelmében a tagállamoknak egy tájékoztató-kapcsolattartó központot kell létrehozniuk, ahol a páciensek megtudhatják, milyen típusú betegellátásra jogosultak az Unióban, illetve melyek azok az orvosi kezelések, amelyekre valószínűleg különbözetet kell majd fizetniük.

Az EU-s irányelv ugyanis lehetővé teszi az európai állampolgárok határokon átívelő ellátását, ám valamennyi tagállamnak listát kell összeállítania azokról az ellátásokról, amelyeket előzetes kérvényezés alapján lehet csak külföldön igénybe venni – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől, akit az irányelv romániai alkalmazásáról kérdeztünk.

Ennek anyagi vonzata van, hiszen szabályozni kell az orvosi turizmust, „különben előfordulhat akár az is, hogy egyszerre mindenki kivonul egy szomszédos országba, mondjuk egy mágneses rezonancia vizsgálat elvégzésre, a hazai biztosítópénztár pedig kiürül, mivel a vizsgálatokat ki kell fizetni a külföldi partnernek” – fogalmazott Tar. Ennek elkerülésére a minisztérium rögzíti az általános, sürgősségi és ambuláns ellátásokat, amelyekre szükség esetén bárki igényt tarthat külföldön, illetve azokat a kezeléseket, amelyek költségesebbek, ezért ezeket a létesülő központokban előzetes jóvá kell hagyatniuk a betegeknek.

Az országos kapcsolattartó központ (PNC) az Országos Egészségbiztosító Pénztár mellett fog működni, új munkahelyek létesítésével jár, de azt még nem szögezte le a minisztérium, hogy áthelyezik a kompetens személyeket az egészségbiztosítótól, vagy új embereket alkalmaznak. A PNC feladata lesz a páciensek tájékoztatása mellett a külföldi ellátás kérelmezése, illetve a bemutatott külföldi számlák alapján történő térítés végrehajtása is. Az, hogy mennyi időbe telik majd ez a térítés, még nincs törvénybe foglalva, erre külön módszertant kell kidolgoznia a minisztériumnak.

A fogászati ellátás továbbra is fizetős marad az országban, így külföldön is fizetni kell érte – tisztázta Tar. Ami a szülést illeti, eddig is bevált szokás volt, különösen a határmenti települések esetében az, hogy egy várandós anyuka például Nagyváradról átment Debrecenbe szülni, és a romániai költségek keretében ezt a biztosító fedezte. Hogy a most létesülő lista milyen betegellátás típusokat fog tartalmazni, és mit minősít ambulánsnak, mit specifikus kérelmet igénylő ellátásnak, még nem lehet tudni, ezt a 95/2006-es számú közegészségügyi törvény módosítása szabályozza majd.

Ebből a România Liberă napilap által készített összehasonlításból kiderül, mennyit kell fizetnie egy romániai biztosítottnak, ha bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatásokat külföldön vesz igénybe, és ebből mennyit tud téríteni a romániai biztosító, illetve milyen átlagköltséggel jár a kivizsgálás a fővárosban, valamint Erdély valamelyik magánklinikáján.

Az EU-s irányelv szövege viszont egyebek mellett rögzíti, a létehozott központok hivatottak lehetőséget teremteni a ritka betegségek diagnózisára és kezelésére a tagállamok állampolgárai számára ésszerű határidőn belül, ezért ezeknek az intézményeknek biztosítaniuk kell az EU-s átjárhatóságot.