Szerdán a „nulladik nappal" kezdődik és szombatig tart Budapesten a 10. Nemzetközi Autizmus Kongresszus (Autism-Europe International Congress), amelyen 29 ország szakemberei ismertetik legújabb kutatási eredményeiket. Az autizmus becslések szerint a világon 67 millió embert, Magyarországon 100 ezer embert érint.

Az Autism-Europe szervezet először rendezi Kelet-Közép-Európában a kongresszust, amelyet háromévente tartanak meg - a szakmai eszmecserén túl - figyelemfelkeltő céllal. A konferenciára eddig 73 országból 1050-en jelentkeztek. A program fővédnöke Áder János köztársasági elnök, a szakmai konferenciát Mária dán hercegné nyitja meg. A konferenciához kapcsolódóan szerdán, a „nulladik napon" elsősorban az érintett magyar szülőket, szakembereket és az érdeklődőket várják a Centrál Színházba. A szerdai témák között szerepel a korai fejlesztés, a viselkedészavarok, valamint a táplálkozási problémák. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) és Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényen nyitóbeszédet mond Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár.
Kővári Edit, a rendezvényt szervező AOSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a szervezet már 25 éve küzd az autista emberek helyzetének javításáért, dolgozik az autizmus megismertetéséért. Úgy látja, a mostani nemzetközi rendezvény soha vissza nem térő alkalmat jelent az autizmussal közvetlenül vagy közvetetten foglalkozó pszichológusok, pszichiáterek, gyerekorvosok, gyógypedagógusok, szociális szakemberek számára, hogy a világ szakmai elitjével folytassanak eszmecserét.

Szerinte a program jó alkalom arra is, hogy felhívják a társadalom figyelmét arra, hogy az autizmussal kapcsolatban még ma is előítéletek és félreértések élnek a köztudatban. Elmondta, az autizmus nem betegség, így meggyógyulni sem lehet belőle, de az autizmussal élők egész életükben képesek tanulni. Az autizmus olyan idegrendszeri fejlődési zavar, amely az egész személyiséget, illetve annak fejlődését áthatja. Felismerése nem könnyű, nem látható, leginkább akkor válhat szembetűnővé, amikor már közösségbe, óvodába kerül a gyerek.

Az autizmus nagyrészt genetikai meghatározottságú, kialakulásában közrejátszhatnak környezeti hatások és tényezők.
Elmondta, ha törvényszerűen nincs társuló fogyatékosságuk, „ép intellektussal", teljesen megélik a világot, egész valójában, ugyanakkor megélik azt is, hogy nehezen tudnak kapcsolatba lépni a másik emberrel. Az autisták a vizuális kommunikációt értik meg jobban, a verbálisat kevésbé.

Az autizmussal élők közé sorolják az Asperger-szindrómásokat is. Ők ép vagy az átlagnál jobb intellektusúak, de szociális kapcsolataik kialakítása számukra ugyanúgy nehéz, mint a többi autistának. Példaként említette, hogy sokuk a középiskolát és az egyetemet könnyebben elvégzi, mint a nem autista társaik, de nagy gondot okoz nekik a közösségi beilleszkedés, az önállóság, akár az is, hogy eljussanak busszal az iskolába.