A kormány által közölt adatok legnagyobb részének semmi köze nem volt az alkotmánybíróság által megfogalmazott kéréshez – állítja a taláros testület megindokolva döntését, amellyel kvórumhiány miatt érvénytelennek nyilvánította a Traian Băsescu államfői tisztségéből történő menesztéséről dönteni hivatott népszavazást.

Egyet kérdeztek – másra kaptak választ

Az alkotmánybírák azt szerették volna megtudni a kormánytól, hány szavazati joggal rendelkező személy szerepel a 2012. július 10-ig időszerűsített állandó választói listákon. Ehelyett a kabinet válaszlevelében különféle állampolgár-kategóriákra vonatkozó adatokat ismertetett – indokolták meg a talárosok azt, hogy végső döntésüknél miért nem vehették figyelembe a kormánytól kapott adatokat.

Véleményük szerint például a lejárt személyi okmányokkal rendelkező személyek számának nincs köze az alkotmánybíróság kéréséhez. Az államfő-választást szabályozó törvény idevágó cikkelye értelmében ugyanis a választások napjáig 18. életévüket betöltő román állampolgárok szavazati joggal rendelkeznek, a választási törvény nem tesz különbséget az érvényes, illetve érvénytelen személyi okmánnyal rendelkező személyek között, így utóbbiak is felkerülhetnek az állandó választói listákra.

Az alkotmánybírák szerint csupán a szavazási jog gyakorlását köti a jogszabály érvényes személyi okmány meglétéhez, maga a szavazási jog azonban e nélkül is megmarad. A személyi okmány megújításának elmulasztása kihágásként bírságolható, de nem vezet a szavazási jog megvonásához vagy az állandó választási listákról való törléshez.

A taláros testület által megfogalmazott felkérésnek nincs köze a Románia határain törvényesen tartózkodó, romániai lakhellyel rendelkező személyek számához, ezek a személyek ugyanis ott szerepelnek az állandó választási listákon.

A törvénynek megfelelően ugyanis azokat községek, városok, municípiumok szerint állítják össze, és azokra felkerül az illető településeken élő valamennyi választó. Ezt egyébként a kormány is megfogalmazta az alkotmánybírósághoz küldött válaszában, amelyben megkülönbözteti a romániai, illetve a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok között – emlékeztetnek rá a talárosok döntésük megindoklásában.

Kis számháború

A kormány által megküldött számadatokra vonatkozóan az alkotmánybírák leszögezik: ezek szerint a 3 052 397 külföldön élő személy közül csupán 469 810 román állampolgár él külföldi lakcímen, a többi romániai lakcímmel rendelkezik.

Utóbbiak közül pedig mindössze 4475 személy szerepelt 2010. július 10-én az állandó választási listákon, így csupán őket kell azokról törölni. A kormány közlése szerint azonban ez a 4475 személy részét képezi annak a 34 654 személynek, akiket nem kell beszámítani a július 29-én megtartott népszavazáson felhasznált állandó választói listákba, vagyis csupán ezt a számot kell figyelembe venni az állandó választási listák időszerűsítésénél.

Ez a létszám azokból tevődik össze, akik időközben elhaláloztak, külföldön letelepedett román állampolgárnak minősülnek, elveszítették román állampolgárságukat, nem rendelkeznek szavazati joggal.

A referendum megszervezése kapcsán az Alkotmánybíróság leszögezte: a népszavazás eredménye két körülmény kumulatív teljesítésétől függ. Egyrészt a népszavazás érvényességéhez szükséges számú választó részvételéről (a törvényes részvételi kvórumról), másrészt az érvényesnek nyilvánított voksok számáról van szó, amely eldönti a referendum eredményét.{loadposition otp}

Az érvényes jogszabályok értelmében a népszavazás akkor minősül érvényesnek, ha azon részt vett az állandó választási listákon szereplő személyek több mint fele. Az államfő pedig akkor mozdítható el tisztségéből, ha azt az érvényesnek nyilvánított szavazatok több mint fele kéri.

A referendum statisztikája

Az Alkotmánybíróság a Központi Választási Bizottságtól kapott adatok alapján a július 29-i népszavazás kapcsán a következőket állapította meg: a referendum alkalmával a listákon 18 292 464 személy szerepelt. Közülük 8 459 053 járult az urnákhoz, ami 46,24 százalékos részvételt jelent.

A voksolók 87,52 százaléka, azaz 7 403 836 személy mondott igen Traian Băsescu államfői tisztségéből történő menesztésére. Ellenkező véleményt 943 375 fő nyilvánított ki, ami a szavazati jogukkal élők 11,15 százalékának felel meg. A semmisnek nyilvánított szavazatok száma 111 842 volt, ami a leadott voksok 1,32 százalékával egyenlő.

A taláros testület egyszersmind úgy értékelte, a népszavazásra a törvényes előírásoknak megfelelően került sor, nem került sor olyan cselekedetekre, amelyek befolyásolták volna a szavazáson való jelenlét kvórumát, illetve módosították volna a referendum eredményét.

Ezt a referendum megszervezése és lebonyolítása kapcsán beérkezett óvások megvizsgálása is alátámasztotta, ennek ugyanis nem derült fény sem olyan különbségre a Központi Választási Iroda által közölt adatokhoz képest, sem olyan törvényszegésekre, incidensekre, amelyek megváltoztatták volna a referendum eredményét.

Bizonytalan marad a szavazói létszám

A román kormány levelében arról tájékoztat, hogy számítása szerint 34 654 személlyel kevesebbnek kell lennie a Központi Választási iroda által közölt állandó választói listákon szereplő létszámhoz képest.

Az Alkotmánybíróság azonban nem rendelkezik semmilyen hatáskörrel az állandó választási listák időszerűsítését illetően, következésképpen nem is módosíthatja azokat. Feladata csupán annak megállapítása, hogy a jelzett különbség befolyásolhatja-e avagy sem a szavazói részvétel kvórumát, illetve a referendum eredményét.

A Központi Választási Iroda illetve a kormány által megküldött adatok összehasonlításából azonban nyilvánvalóvá válik, hogy ez a helyzet nem áll fenn.

Az alkotmánybírák döntésük megindoklásánál arról is említést tesznek, hogy a belügyminisztériumról, a statisztikai intézettől és az Állandó Választási Hatóságtól egymásnak ellentmondó adatokat kaptak, így nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani az állandó választási listákon szereplő személyek számát.