Románia képes óvni a környezetet, ezzel egyidőben pedig munkahelyeket is teremteni – jelentette ki Verespatakon Valeriu Zgonea képviselőházi elnök, hozzátéve, hogy gondokhoz vezet, ha a Verespataki bányatervhez hasonló nagybefektetéseket leállítják.

A képviselőház elnöke vasárnap látogatott Verespatakra, miután a parlament Verespatak-bizottsága úgy döntöttek: helyszíni látogatással tájékozódnak a bányanyitás előnyeiről illetve hátrányairól. A teljes bizottság szerdán látogat Verespatakra.

Zgonea úgy vélekedett: problémákhoz vezet, ha mindegyik befektetést leállítjuk. Ha a verespataki bányatervet is leállítják, akkor más befektetéseknek is nemet lehet mondani. „A munkahelyekért folytatott harcban Románia képes lesz európai módon viselkedni, vagyis óvni a környezetet és munkahelyeket is teremteni” – hangsúlyozta Zgonea, aki szerint a bányaterv a „virágzó Románia” része lesz.

A képviselőházi elnök több bányásszal is beszélgetett, akik a munkahely teremtésével érveltek a bányanyitás mellett, mint mondták a környéken egyedül a bányászat jelent megélhetést.

Zgonea ugyanakkor az RMGC kéviselőivel is megbeszélést folytatott. Szentesy Cecília, a vállalat műszaki igazgatója arról tájékoztatta, hogy a cég már megkezdte a környéken a környezeti károk felszámolását, víztisztítókat üzemeltetve be. Megismételte: a Környezetvédelmi Minisztérium garanciaalapot alkudott ki arra az esetre, ha váratlan katasztrófa történne, ezt az összeget pedig már kétszer is megemelték.

„Jelenleg az RMGC 500 személyt foglalkoztat, ezek 95 százaléka helybéli. A vállalkozásnak a bánya három évig tartó építése alatt 2300 alkalmazottja lesz, a kitermelés idején pedig összesen 900 alkalmazottal fog működni” – mondta. A kitermelés átlagosan 13 millió tonna ásványi anyagot eredményez, amelyből évente 15-16 tonna aranyat vonnak ki. Ez azt jelenti, hogy Verespatak a jelenlegi európai aranykitermelés 80 százalékának megfelelő nemesfémet biztosít, vagyis Románia lesz a legnagyobb aranykitermelő – hangsúlyozta Szentesy Cecília.