Adatokkal bőségesen megspékelve, mégsem unalmasan magyarázta el pénteken, a Püspökfürdőn megtartott MIÉRT Akadémia első napján a Kommunikálj! mottóval megrendezett konferencia fiatal résztvevőinek – leendő politikusoknak – Cseke Attila, hogy miért tartja az RMDSZ butaságnak és károsnak a kormányzó pártszövetség (USL) által erőltetett közigazgatási átszervezést.

A képviselőház közigazgatási bizottságának tagja elöljáróban megjegyezte: azt tartja a legnagyobb hibának, hogy a régiókról szóló vita nem szakmai alapon zajlik. „Ha odajutottunk, hogy a jelek szerint Focșani régióközpont lesz, akkor elképzelhető, milyen szintű ez a vita” – jegyezte meg a politikus.

Mint ismert, az USL a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót alakítaná át közigazgatási régiókká (bár utóbb már tíz régiót is emlegettek). A kormánypárti politikusok azzal érvelnek, hogy a közigazgatási átszervezés uniós kötelezettség, ráadásul hatékonyabbá teszi az uniós pénzek lehívását. Cseke szerint ez egész egyszerűen nem igaz.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy az EU 28 tagállamából 10-ben nincsenek közigazgatási régiók, mégis nagyon jól elvannak. „Szó sincs arról, hogy ez a közigazgatási szint uniós kötelezettség lenne” – tette hozzá.

Cseke felidézte, hogy Románia jelenlegi fejlesztési régióit 1998-ban hozták létre. Az elmúlt tizenöt évben azonban az egyes régiókon belül igen egyenlőtlen volt a megyék fejlődése. Kijelentését számadatokkal illusztrálta. E szerint 1995-ben Brassó 15 százalékkal nagyobb gazdasági teljesítményt ért el a jelenlegi központi fejlesztési régiót alkotó megyék átlagánál, az utolsó helyeken kullogó Hargita és Fehér megye az átlag 93 százalékát teljesítette, tehát a megyék közti teljesítménykülönbség ollója 22 százalékpontos volt. Rá 16 évre, 2011-ben ez az olló megduplázódott, 52 százalékpontosra nőtt: Brassó 26 százalékkal teljesített az átlagon felül, az utolsó megye, Kovászna 74 százalékot teljesített. „Ezek nem RMDSZ-adatok, hanem az Eurostat nyilvános adatai” – magyarázta a politikus.

Cseke Attila a maszol.ro kérdésére elmondta: szerinte az USL politikai okokból erőlteti esztelenül a közigazgatási átszervezést. „Azért erőltetik, mert semmi mást nem tudnak a kormányzásban felmutatni. Kellett egy politikai kihívás, amellyel az embereket el lehet hívni alkotmányt módosítani. Ha azt mondod a választóknak, meg kell szavazni az alkotmányt, mert bevisszük a régiókat, s ha ez megvan, több pénzt lehet lehívni az EU-tól, ezért mindenki jobban fog élni, akkor szívesebben mennek” – fogalmazott a politikus.

Adalékként hozzátette: országosan 1998-ban négy régió teljesített az országos átlag alatt, négy pedig az átlag fölött. „A jelenlegi fejlesztési régiók kialakítása óta  már csak két régió van pluszban, a Bukarest és a Temesvár központú nyugati fejlesztési régió. Ez a két régió a legkisebb. Ezért elmondható, hogy nem jók a nagy régiók, kisebbek kellenek” – mondta a képviselő, aki szerint ezért javasolt annak idején a törvénytervezetében az RMDSZ 3-4 megyéből álló, 16 régiót.

Cseke kitért arra is, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók határai nem számolnak szinte egyetlen kohéziós – földrajzi, kulturális, gazdasági – kritériummal sem. „Nekem, Bihar megyeinek mi a közös Beszterce megyével? Milyen közös fejlesztési irányaink vannak, amelyek minket összekötnek?” – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy ez a két megye ugyanabba a régióba tartozik.

„Kommunikálj!” címszó alatt pénteken délelőtt kezdődött a XII. MIÉRT Akadémia Püspökfürdőn. A megnyitón felszólalt Bodor László RMDSZ főtitkár-helyettes, Szabó József MIÉRT-elnök, Jakab Adorján MIÉRT elnökhelyettes, valamint Debreczeni Sándor főszervező. „Az Akadémiának az ifjúsági szférában valódi súlya van. Amióta a MIÉRT környékén dolgozom a fiatalok körében nagyon sok szakmai anyag került kidolgozásra, amit később az RMDSZ politikusai vittek tovább és valósítottak meg. Szükség van az ilyen szakmai programokra! Színvonalas előadásokkal készültünk, a politikai előadások mellett számos kommunikációs szakembert látunk vendégül, akiket bátran kérdezzetek” – biztatta a hallgatóságot a MIÉRT elnök.

A politikus számadatokkal illusztrálta azt is, miért nevezi csúsztatásnak, hogy a közigazgatási átszervezés megkönnyíti az uniós pénzek lehívását. „A kormánypártok azért mondják azt, hogy így könnyebb uniós pénzeket lehívni, mert ha ezt hallják az emberek, azt hiszik, hogy így jobban fognak élni” – magyarázta az USL retorikájának hátterét.

Cseke bemutatta hallgatóságának az EU országainak uniós lehívások szerinti 2013. áprilisi rangsorolását. A listán az utolsó Románia, az ország az uniós pénzeknek mindössze 14,7 százalékát hívta le. Az utolsó előtti helyezett Bulgária már 28, Magyarország pedig 36,3 százalékot hívott le, és a nyolcadik az EU-tagállamok rangsorában. „Miért van az, hogy olyan országok is jobban állnak nálunk, amelyekben nincs közigazgatási régió? Nem igaz, hogy a közigazgatási régiókba dőlni fog az uniós pénz. A lehívás attól függ, hogyan szervezi meg az állam a kiírásokat, hogyan lehet szakmailag alapozottan megírni a pályázatokat és korrektül elkölteni a pénzt” – jelentette ki.

Felidézte azt is, hogy az USL Lengyelországot szokta pozitív példaként emlegetni, ahol 1998-ban 12 közigazgatási régiót hoztak létre, majd politikai kompromisszum révén növelték ezek számát. Csekének volt alkalma találkozni Bukarestben azzal a lengyel professzorral, aki az ottani régiósítási tervet készítette. Elmesélte, hogy meg is kérdezte tőle: mi lett a régiósítás következménye? Válaszában a professzor egy pozitív és két negatív következményről beszélt. Pozitív az volt, hogy sokkal több uniós forráshoz jutottak, ám a 98-ban fejlettebb megyék 2011-re még fejlettebbek lettek, a szegények még szegényebbek, a városok pedig sokkal jobban fejlődtek a vidéknél. „A szakember ezért azt mondta nekem: már visszacsinálnák ezt az egészet, de már nem lehet” – osztotta meg a hallgatósággal a képviselő, hozzátéve: az EU irányelve szerint a fejlesztési régiók alapvető célkitűzése az, hogy a fejlődési különbségek csökkenjenek a kisebb közigazgatási egységek között.

„Ha a közösségért dolgozunk létszükséglet a hatékony kommunikáció. Legyünk bizalmas partnerei egymásnak, legyünk nyitottak egymás felé és legyen bátorságunk elmondani és elfogadni egymás véleményét, azt is, ha valami nem jó. Nagyszerű, ha másoktól tükröt kapunk magunkról. A kommunikációt nem szükséges rosszként kell felfogni, hanem lehetőségként, ajándékként saját magunk és a partnerünk számára is” – tanácsolta a hallgatóságnak pénteken Biró Rozália, a MIÉRT Akadémia első előadója.

Előadása végén a képviselő megfogalmazta konklúzióit is. Elsőként azt, hogy Romániában először nem közigazgatási átszervezést kell végrehajtani, hanem decentralizálni kell. Emlékeztetett arra, hogy az USL programjában 14-szer szerepel a decentralizáció szó, de semmi nem történt ezen a téren. „Sőt az ellenkezője történik” – jelentette ki, utalva a pénzügyi igazgatóságok és a mentőszolgálatok „régiósítására”. Felidézte, hogy néhány napja Victor Ponta kormányfőtől is megkérdezte: mondja már meg, hogy Nagyváradról miért kellett a vámigazgatóságot Kolozsvárra költöztetni? „Én úgy tudom, a határ még Váradnál van” – tette hozzá derültséget keltve.

Elmondta azt is, hogy az USL nem hajlandó meghallgatni az RMDSZ észérveit. „Mondjuk a miénket, s erre csak azt halljuk, hogy a magyarok megint akarnak valamit, mindenből etnikai kérdést csinálnak. Az általunk javasolt Bihar-Szilágy-Szatmár alkotta régióban 27 százalék lenne a magyarok aránya, hol itt az etnikai kérdés?” – fogalmazott Cseke Attila, hozzátéve, hogy decentralizációs törvénytervezetet mindeddig csak az RMDSZ terjesztett be, s a jogszabályt hallgatólagosan már el is fogadta a képviselőház, akárcsak korábban a fejlesztési régióról szóló tervezetet.