Türk Attila, az expedíció magyar vezetője pontosította a sajtóhíreket az M1 Ma reggel című műsorában: az Ázsiában felfedezett temetkezési hely leletanyaga nagyon nagy hasonlóságot mutat a magyarok honfoglalás kori (10. századi) Kárpát-medencei leletanyagával.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszékének egyetemi tanársegédje felhívta a figyelmet, hogy legutóbb 1975 és 1982 között zajlott kifejezett régész terepmunka az egykori Szovjetunió területén, azóta a régészeti kutatás nagyjából az íróasztal mellett zajlott – jelentette ki.

A szakember tudatta: „A 8-9. század vonatkozásában az Uráltól keletre” nem vártak a mostanihoz hasonló leleteket, amelyeket sok esetben nehéz megkülönböztetni a Kárpát-mendencében talált tárgyaktól.

A lelőhely Cseljabinszktól északra 100 km-re, az uráli átjárótól keletre 20-30 kilométerre található – ismertette Csáji László Koppány néprajzkutató. A kulturális antropológus kiemelte: három éghajlati zóna találkozik a térségben, az uráli erdőségek, az északabbra lévő tajga- és erdőzóna, illetve a déli sztyeppezóna.

Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatóknak lehetőségük volt genetikai mintavételezésre, a vizsgálatokat Budapesten végzik majd el.