Nem titok, milyen írókat olvas szívesen Ferenc pápa, az sem titok, hogy Tolkien is közéjük tartozik. Még bíborosként tartott húsvéti homíliájában is beszélt a bátor hobbitokról, akiket mai napig kedvencei közt tart számon.

Andrea Monda írt cikket az Avvenirébe arról, hogy a pápa miért is kedveli annyira a Gyűrűk ura világát. Felhívja rá a figyelmet, hogy Tolkien valamennyi szereplőjének van előképe a mitológiákban, kivéve a hobbitokat. A cikkíró szerint Középfölde lakói talán épp olyanok, mint mi, emberek: lusták, nem találják a helyüket, nosztalgikusan vágynak valamire, nem is tudják pontosan, mire, mulatságosak,esetlenek, kicsinyesek, mégis ellenállóak, kitartóak, tele vannak rejtett energiákkal, történelemformáló erővel bírnak.

Néhányan közülük készek útra kelni, szakítani a hagyományokkal, túlmenni területük határain. Ilyen Bilbó és Frodó is, akik épp ezért lopták be magukat Ferenc pápa szívébe. 2008-as, bíborosként tartott húsvéti homíliájában Ábrahámról beszélt, aki hitből engedelmeskedett a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elindult anélkül, hogy tudta volna, hová megy.

Ekkor említette meg a hobbitokat: „Bilbóval és Frodóval visszatér a kortárs irodalomba annak az embernek az alakja, aki meghívást kap, hogy útra keljen, és utazás közben megismeri, megéli a jó és a rossz közti döntés drámáját.” Nyugtalan bátorság él benne, missziós lelkület, elhivatottság, holott nem ismeri az út részleteit, nem ismeri a kimenetelét sem. Frodó mégis azt mondja a döntés pillanatában: „Én elviszem a gyűrűt, de nem ismerem az utat.”

Ferenc pápa szereti ezt a témát: az úton lévő ember, aki kilép önmagából. Ahogyan véleménye szerint az Egyháznak képesnek kell lennie kilépni az autoreferencialitásból, az öntükröző világból és olyan útra kell lépnie, amely nincs előre megszabva, amely nem áll ellenőrzése alatt. Ez az engedelmesség a meghallgatásból és a bizalomteljes ráhagyatkozásból születik meg – zárja gondolatait Andrea Monda az Avvenirében.

A Gyűrűk Ura szerzője, Tolkien hithű katolikus volt, és ő maga regényét keresztény szimbolista alkotásnak tartotta.

Ferenc pápa kedvenc szerzői közé tartoznak még Léon Bloy és Joseph Malègue francia írók, Manzoni, Dosztojevszkij, Hölderlin, Borges (akihez barátság is fűzte) és Chesterton.