Hat erdélyi megye elöljáróit, döntéshozóit és egészségügyi szakembereit hívta Segesvárra Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter csütörtökön, hogy az egészségügyi reformról tanácskozzanak. Kiderült, hogy a minisztériumi elképzelések egyáltalán nem találnak a terepen tapasztalt valósággal.

A tárcavezető ismertetőjében arról beszélt, hogy ma Romániában a legtöbb pénzt a kórházak működtetésére költik, ahol ráadásul a legtöbb az elégedetlen szakember és páciens. A következőkben a háziorvosi és a járóbeteg-rendelők fejlesztésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, illetve az otthoni beteggondozásra – hangsúlyozta a miniszter.

Nicolăescu elmondta, a rezidens orvosok számára lehetőséget nyújt az új törvény, hogy ne csak az egyetemi központokban végezhessék a szakképesítést, hanem bármely más megyei kórházban is, amelyeket az egyetemek fognak akkreditálni. Ezzel a szakorvosok számát szeretné növelni a miniszter, hiszen a kórházakban túl kevés a szakorvos, míg egy-egy egyetemi központban egy oktató irányítása alatt 25 rezidens is tanul, akik alig találkoznak a betegekkel.

Nincs tisztázva a reform

A kórházi menedzserek szakosodására, az egészségügyi alapcsomagra, az orvosi műhibák megelőzésére, az orvosok bérezésére, a magán- és a közszféra kapcsolatára is kitért a miniszter.

A hozzászólók közül többen is arra figyelmeztették, hogy a beteggel nem tehető meg az, hogy a fizetett összegért ne kapja meg a neki járó szolgáltatást. Ha egy biztosítottnak jár az aszpirin, a gyulladáscsökkentő vagy egyéb gyógyszer, akkor azt meg is kell kapnia – ezzel szemben mindezt a páciens vásárolja meg manapság.

Azt is el kell határozni – hangzott el –, hogy a biztosítottat melyik megyei kórházban kezeljék. Szabadon választhatja-e meg magának a kórházat, vagy előre meghatározott, hogy hol kezeltetheti magát? Olyan szociális kérdések is felmerültek, hogy mi történik azokkal, akik nagyon szegények, és úgynevezett szegénységből adódó betegségekkel küzdenek.

Novemberre a kórházak leszegényednek

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a maszol.ro érdeklődésére kifejtette, hasznosak ezek a beszélgetések még akkor is, ha úgy látja, hogy a miniszter nem fogja elfogadni az elhangzott érveket.

„Közigazgatási hatáskörömbe tartozik a megyei kórház, 960 fős nagyüzem és látom azokat a problémákat, amelyeket megfogalmaztak az orvosok és menedzserek” - magyarázta. Szerinte Cseke Attila volt az egyetlen miniszter, aki végigvitt egy reformot a román egészségügyben, és olyan mutatót hozott létre, amely alapján elkezdtek fejlődni a kórházak. „A jelenlegi miniszter ezt szétválasztotta, és több száz kórház esetében csökkentette ezt a mutatót, ami alapján kiszámolják az egészségbiztosítótól jövő összeget” – mutatott rá Tamás, hangsúlyozva, hogy ennek eredményeképp novemberre több száz kórház pénzügyi hátrányba fog kerülni.

A Kovászna megyei elöljáró arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvosoknak meg kell teremteni azt az anyagi hátteret a fizetésükben, hogy érdemes legyen itthon maradniuk, hiszen köztudott tény, hogy az utóbbi hat évben 15 ezer orvos és 23 ezer ápoló ment el az országból.

Nagy a vita az alapcsomag körül is

Az egészségügyi alapcsomagról a Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház igazgatója a maszol.ro-nak elmondta, mindenképpen szükséges tisztázni, milyen formában kerül az a biztosítottak elé és mit fog tartalmazni. Nagy András Róbert tájékoztatása szerint Angliában, Németországban olyan egészségügyi mutatók léteznek, amelyek meghatározzák, hogy mihez van hozzáférése a betegnek az alapcsomag jóvoltából. Itt is konkrétan meg kell határozni, hogy mi fér bele, hiszen a pénz véges, „a sajt, amit fel kell szeletelni, nem lett nagyobb, valószínűleg nem is lesz és ezt be kell osztani”.

A kórházigazgató szerint ha a privát szektor bekerül a rendszerbe, attól nem lesz jobb, sőt rontani fog a rendszeren. Magyarországi példával élve elmondta, ott a magán egészségügyi szolgáltatóval nincs szerződése az országos pénztárnak, tehát a közpénzt a közkórházaknak juttatják, a privát bevétel pedig megy a privát szektorba.

A kórházak jogállása sem tiszta

A bérezésükkel kapcsolatos tervezet a Segesváron jelen levők szerint nem jó megoldás, lealacsonyítja az orvosokat. Elhangzott, a kritériumrendszer átláthatlan. Ha például egy belgyógyásznak ekográf kompetenciája van, akkor azt lehet mérni, és arra lehet nagyobb fizetést adni. „Ám ki a jobb tüdőgyógyász: aki egy tüdőgyulladást öt nap, vagy hat nap alatt gyógyít meg?” – fogalmazott Nagy.

Továbbá, ha a szolgáltatások mennyiségét is pontozzák, akkor nyilvánvaló, hogy az orvosnak az lesz az érdeke, hogy minél többet műtsön. Ez pedig  a szakember szerint ellentmond annak, hogy a beutalások számát kellene csökkenteni és inkább az alapellátást javítani.

Ami a kórházak felelősségét jelenti, ezek az infrastrukturális rendszerhez kötöttek. Ha nincs megfelelő műszaki felszereltsége egy adott kórháznak, nem lehet elvárni azt, amit egy jól ellátott kórháztól. „Jelen pillanatban nem tudok tíz olyan kórházat, amelynek a műtője egyforma lenne, olyan sürgősségi kórházról sem tudok, amelynek a sürgősségi osztálya egyforma lenne. Közös alapokról beszélünk, de mégsem jellemzőek a közös alapok. A kórházak feltételeit a mindenkori anyagi keretek határozzák meg” – összegezte Nagy András Róbert, aki a miniszternek az orvosi műhibákra tett javaslatait is kifogásolja, szerinte sok pert fog eredményezni, a személyzetet pedig eleve védekező állásba helyezi.