"Küldetésünk a tiltakozás, fegyverünk a pucér mellünk" – vallják a világszerte egyre nagyobb feltűnést keltő ukrán feminista szervezet, a Femen tagjai. Egy, a Velencei Filmfesztiválon bemutatott dokumentumfilmből kiderül: a tiltakozócsoport kiötlője és irányítója egy férfi – írta a The Independent. Az Ukrajna nem bordélyház című dokut egy 28 éves ausztrál rendezőnő, Kitty Green jegyzi.

Viktor Szvjatszkij hivatalosan tanácsadóként funkcionál a Femen mellett. A szervezet weboldalán olvasható információk szerint az ukrán titkosszolgálat több tagja nyár elején csúnyán összeverte aktivista tevékenysége miatt.

A rendező szerint azonban Szvjatszkij nem csupán támogatója a Femennek, hanem alapítója és fő szervezője is. "Ez az ő mozgalma, és ő választotta ki a lányokat is egyenként. Csak a legszebbeket vette be, mert ők kerülnek be a hírekre. Ők kerülnek címlapra. És ez lett az arculatuk, így adják el a brandjüket" – mondja a rendező.

A dokumentumfilm szeptember 3-i bemutatóján a Femen több tagja is részt vett, köztük Inna Sevcsenko, az akciócsoport vezetője. A honlapjukon közölt képek szerint itt is szokásos stílusukban léptek színpadra, félmeztelen felsőtestükön egyebek közt a „NAKED WAR” (meztelen háború) feliratot viselve.

A közelmúltban több femenes külföldre költözött, hogy megússzák az Ukrajnában rájuk váró hatósági vegzálást. Állítják: "szisztematikusan zaklatják, ütik-verik, fogva tartják és folyamatosan fenyegetik őket" a hatóságok. Júniusban a csoport két francia és egy német tagját bebörtönözték egy tunéziai toplesz tüntetés után.

Egészen eddig nem volt világos, hogy Szvjatszkijnak mennyire meghatározó szerepe volt a Femen akcióiban. A film szerint ő küldte a lányokat arra a fehéroroszországi küldetésre is, ahol – legalábbis a Greennek nyilatkozó tanúk szerint – titkosügynökök letartóztatták, levetkőztették, megalázták, majd magukra hagyták a nőket egy erdőben, az ukrán határ közelében. A fehéroroszországi akcióra a rendező is elkísérte őket, az általa leforgatott anyagot azonban – mint a The Independentnek elmondta – "elkobozta a KGB", őt magát pedig 8 órán keresztül fogva tartották, majd Litvániába toloncolták.

A dokumentumfilm tiszteleg a titokzatos Szvjatszkij szervezőkészsége és karizmája előtt, de megkérdőjelezi a csoportra gyakorolt hatását. "Szörnyen tud viselkedni, de metszően intelligens" – jellemezte a rendező. A férfi néha rettenetesen viselkedett a femenes nőkkel: "ordított velük és picsának nevezte őket".

Kitty Green egy évig élt együtt egy kijevi lakásban négy Femen-taggal, miközben akcióikat filmezte. Fokozatosan jött rá arra, hogy a háttérben egy bizonyos Viktor Szvjatszkij mozgatja a szálakat. "Ha egyszer bekerül az ember a belső körbe, mindenképp kapcsolatba kerül vele. Ő maga a Femen."

Kezdetben Szvjatszkij nem járult hozzá ahhoz, hogy lefilmezzék, de a rendező nem tágított. Amikor Szvjatkszij végre ráállt az interjúra, próbálta igazolni paradox szerepét a Femen életétben: mit keres egy pátriárka egy feminista tiltakozócsoport élén? „Ezek a lányok gyengék. Nincs igazi karakterük. Még csak nem is szeretnének erősek lenni, ehelyett alárendelt szerepet játszanak. Gerinctelenek, pontatlanok és más tulajdonságaik sem teszik őket alkalmassá a politikai aktivizmus gyakorlására. Fontos, hogy a szükséges képességeket elsajátítsák általam” – magyarázta. Ragaszkodott hozzá, hogy pozitív hatással van a csoport működésére. Ám amikor Green arra kérdezett rá, hogy vajon Szvjatszkij a nőzés miatt indította-e el a Fement, a férfi úgy válaszolt: "talán igen, valahol mélyen a tudatalattimban".

Az egyik Femen-aktivista a „Stockholm-szindróma” kifejezéssel jellemezte a lányok és Szvjatszkij kapcsolatát. Ezt a kifejezést arra a jelenségre hasznáják, amikor a túszok rokonszenvet éreznek túszejtőik iránt. "Pszichológiai függésben tart minket. És bár tudván tudjuk, hogy az ő segítsége nélkül is működne a csoport, a függés összetart."