Erdélyi és magyarországi politológus-hallgatók részvételével zajlik július 29 - augusztus 2. között a Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület (POLITEIA), a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPOT) és az ELTE Politikatudományi Intézete által idén is megszervezett XII. Torockói Diáktábor.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő ebben az évben is előadója és támogatója a rendezvénynek, amelyet ezúttal „Európai értékek-politikai bizalom” tematikában szerveztek meg.  Az EP-képviselő Korrupció és Európai Unió címmel tartott előadást a hallgatóságnak.

„Kulturális, szociális és történelmi okai vannak a korrupció, mint jelenség meglétének egy társadalomban. Egyes országok társadalma egyenesen elítéli a korrupciót: Japánban például még azért is megsértődnek, ha borravalót akarsz adni, vagy Dániában azonnal visszautasítanak az orvosok, ha hálapénzzel próbálunk köszönetet mondani.  Más társadalmakban mindez megszokott, sőt helyenként kötelező – kezdte a téma bevezetését Sógor Csaba.

Elmondta, az Európai Uniónak a korrupció visszaszorítására nincs egységes cselekvési terve, hiszen nagyon nehéz 28 ország jogrendjét ilyen formában összehangolni. Az Európai Bizottságon belül működik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyet 1999-ben hoztak létre, hogy védje az Európai Unió gazdasági érdekeit, és biztosítsa az EU-források legjobb felhasználását.

Az olyan csalások, mint a pénzhamisítás, a cigarettacsempészet, a mezőgazdasági kifizetésekkel, vagy a Strukturális Alapokkal kapcsolatos visszaélések az Európai Unió költségvetését és ezáltal az európai adófizetőket károsítják. Ez az intézmény egy informáló szerv, amely felhívja a nemzeti hatóságok figyelmét a csalásokra, majd azok végzik el az ügy teljes kivizsgálását és szankcionálását – hangsúlyozta a képviselő, aki előadásában a Schengeni csatlakozás késleltetésének okaira is kitért. Elmondta, igaz, hogy Románia teljesítette a Schengeni csatlakozás minden technikai kritériumát, a hiba azonban ott van, hogy ezek működtetésében emberi tényező is közrejátszik. „Az EU-ban már azt a tarifát is ismerik, amennyiért bárki átjöhet a román-bolgár, vagy a bolgár-görög határon” - mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy milyen tényezőkkel lehet a korrupció lehetőségét kizárni, Sógor Csaba elmondta, hatékonyan kell büntetni a korrupciót és szorgalmazni kell a jelenség megelőzését. Véleménye szerint anyagi erőforrásokat kell elkülöníteni erre a célra és olyan intézkedésekre van szükség, mint a bürokrácia mérséklése vagy az internetes ügyintézések kiszélesítése. Az EP-képviselő úgy véli, mentalitásváltás és a civil társadalom önkontrollja nélkül a hatóságoknak is nehezebb dolguk van a korrupció elleni harcban.