Az elmúlt év nemzetpolitikai történéseit, az erről alkotott véleményeket fogalmazták meg és összegezték Tusványoson pénteken a Kárpát-medence magyarságát képviselő pártok vezetői, képviselői. A szakmai kerekasztalon részt vett Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Horváth Ferencz a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség  elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint Borboly Csaba, a Csík Területi RMDSZ elnöke. A kerekasztal moderátori szerepét Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár látta el.

„Nem tisztem a Kárpát-medencei nemzetpolitikát elemezni, ezért vidéki politikusként inkább alulról szemlélném” – mondta el az elsőként szót kapó Borboly, akit a jelenlevők – az ellene zajló ügyészségi eljárás miatt – tapssal és együttérzéssel üdvözöltek. „A nemzetpolitika fogalom egy magasztos jelentést kapott az utóbbi időben, olyasvalamivé minősült át, ami a nagy tisztségű, vezető politikusok dolga, amelybe a választóknak nincs beleszólása. A nemzetpolitika alapja a demokrácia kell hogy legyen, amelyhez meg kell keresni a megfelelő partnereket, továbbá mindannyiunk tevékenységi körévé kell hogy váljon, amelyet le kell hozni az átlagember szintjére” – fejtette ki Borboly, aki szerint a sokszereplős nemzetpolitikában összetartó erőre van szükség, továbbá hangsúlyos szerepet kell adni a történelmi egyházaknak, be kell vonni az önkormányzatokat is.

Azt is hangsúlyozta, hogy néhány esetben a politikusnak is hátra kell lépnie egy kicsit, mivel nincs ideje mindennel foglalkozni, helyet kell szorítania a civil szervezeteknek is. „Mindezek mellett meg kell tanulnunk túllépni az egymással való acsarkodáson, vagyis ne mondjunk legalább egy hónapig rosszat egymásról különböző politikai pártok szintjén. Lépjünk túl azon, hogy mit mondanak egymásról, illetve mit üzengetnek egymásnak a politikusok” – szögezte le a Csík Területi RMDSZ elnöke.

Szerinte nem hagyható figyelmen kívül a helyi románság ügye sem, mert ez a mulasztás ártalmas lehet a magyar közösségre. „A magyarságnak ereje van, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, a magyar szavazatokat. Vegyük tudomásul, hogy nem vagyunk kicsik!” – jelentette ki Borboly, végszóként hozzátéve, hogy a nemzetpolitika egyik alapelve az kell hogy legyen, hogy „kitartsunk egymás mellett, és közösen hozzunk döntéseket”.

Horváth Ferenc a muravidéki, szlovén magyar kisebbségről beszélt, kiemelve, hogy a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség nem pártként, hanem érdekvédelmi szervezetként működik. „Ránk is érvényes a Minden magyar számít mottó, mivel egyre kevesebben vagyunk. Csökkent a számunk, de erős nálunk az összetartás, próbálunk minél több hasznos kezdeményezést elindítani, ami összetartja a közösségünket. Jelenleg a nemzetiségi törvény elfogadtatásán dolgozunk – számolt be Horváth.

Pásztor István egy teniszmérkőzéshez hasonlította a vajdasági magyarok helyzetét. „Az elmúlt évben egy olyan instabil politikai helyzet alakult ki, amelyben naponta kell újragondolni a különböző politikai döntéseket, országos, megyei és szövetségi szinten. Az emberek nem látják az otthon boldogulásának lehetőségét, a jelenlegi politikai helyzet állandó bizonytalanságot, negatív hangvételt teremt, amin változtatni kell. Ezt a meccset meg kell nyernünk!” – élt a hasonlattal Pásztor, hozzátéve, hogy folytatni kell az előnybe hozó párbeszédeket a magyar kormánnyal, hiszen a kisebbség képviselet szempontjából ez is lehetőséget teremt számukra.

„Végre a felvidéken is van egy Tusványoshoz hasonló tábor, amelyet nemrégiben sikerült megszervezni az I. Martosi Szabadegyetemként” – mondta el felvezetőként Berényi József, aki szerint ennek a tábornak magyarságerősítő hatása van. Bajnak nevezte, hogy vészesen terjed náluk a „szlovmagy” vírus: sokan hátat fordítanak a magyarságtudatnak, ami az asszimiláció előszobája. „Küzdeni kell a jelenség ellen, hiszen lassan intézményesített formákat kezd ölteni. Fontos azonban, hogy az utóbbi időben komoly vita indult nálunk is az autonómiáról, amely nem szitokszó többé nálunk. Folyik az MKP-n belül a munka a nekünk megfelelő autonómia-modell kidolgozására, amelyet nagy nyitottsággal üdvözöl az itteni magyarság” – fejtette ki Berényi.

Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke elmondta, hogy kis közösség az övék, ahol vészesen fogy a magyarság száma, és ezt mindenáron meg kell fékezni. „Fontos, hogy a nemzetpolitikában egymás mellé álljunk! Az tesz nálunk a legtöbbet, aki gyerekét, unokáját magyar tanintézménybe íratja. Sajnos a horvátok a nagyon erős nemzettudatukkal elősegítik a beolvadást, szerencsére idejében felismertük, hogy az oktatás és az egyház mellett a gazdasági szférában is részt kell venni a közösség megmaradása érdekében. Vigyázni kell, hogy a rossz szelek ne tépjék szét a vitorláinkat” – jelentette ki a horvátországi magyar kisebbség képviselője.

Abszurd helyzettel állunk szemben, amivel meg kell küzdenünk. Kiszorították a magyarokat a legutóbbi választások alkalmából a törvényhozásból, továbbá a többség által be nem tartott nyelvtörvény kapcsán is küzdenünk kell. Ezt már Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke jelentette ki. „Sajnos nálunk a kilencvenes évek óta felére csökkent a magyarokra leadott szavazatok száma, további veszélyforrást jelent a szélsőséges párt szabadon engedése, ami károsan érinti a magyarságot. Szerencsére az ukrán többség a kettős állampolgárság felvételét nem tudják szankcionálni. Lényeges a közösségi értelmiség újratermelődése a nehezen fenntartott magyar felsőoktatási intézmény révén, hiszen ez jelenti a jövőt számunkra” – fejtette ki Brenzovics, végszóként Borboly Csabát idézve: „dolgoznunk kell!”

„Történelmi lehetőség számunkra az erdélyi magyarság mozgósítása a soron következő magyarországi választásokon. Nem hiszem, hogy a kisebbségi magyarok szavazatainak száma döntően fogja befolyásolni a magyarországi választásokat, de fontos, hogy minél többen éljenek a szavazati jogukkal, hiszen ez egy történelmi pillanat lesz. Ez a nemzetpolitika fontosságát fogja igazolni” – jelentette ki Toró T. Tibor. Szerinte két táborra oszlik a politikai elit a jelenleg zajló „harcban”. Az egyik labanc módjára, a fő hatalomba próbál beépülni, a másik távol akar kerülni tőle, autonómiát követelve. „Mindkettő legitim, de kettéoszt” – jelentette ki a politikus, aki szerint csak akkor sikeres a nemzetpolitika, ha ennek a két csapatnak a kedvező egyenlegét lehet összehozni.

Az EMNP elnöke Borboly kijelentésére reagálva elmondta, hogy maximális empátiával tud viszonyulni az általa meghirdetett „szeretepolitikához”. „Az érdekérvényesítés a lényeg, meg kell találni a közös cselekvést!” – fogalmazott Toró, hozzátéve: az általuk megszervezett tüntetések igazolják, hogy az autonómia a megoldás.