Ötmillió kilométerrel van ma messzébb a Földtől a Nap, mint januárban. Ez azonban nem befolyásolja az időjárást, csupán abban mutatkozik meg, hogy 1,7 százalékkal kisebbnek látszik a Nap. Így, naptávolban, a Föld 152,6 millió kilométerre van a Naptól, napközelben 147,5 millió kilométerre. Az átlagos Nap–Föld-távolságot ezért 150 millió kilométernek adják meg, ami egy csillagászati egység.

Naptávolban körülbelül 7 százalékkal kevesebb napsugárzás éri bolygónkat, mint napközelben. Az évszakok azonban nem emiatt alakultak ki a Földön, hanem azért, mert a Föld forgástengelye nem merőleges a Nap körüli keringés síkjára. Nálunk, az északi féltekén éppen a naptávol környékén van nyár, mert a tengelyferdeség miatt az északi félteke ekkor dől jobban a Nap felé, így magasabb a napsugarak hajlásszöge.

Ha megfelelő védelemmel (csillagászati szakboltokban kapható napszűrővel, napnéző szemüveggel) rövid időre (pár másodpercre) ránézünk a Napra, akkor most azt láthatjuk, hogy egy hatalmas napfoltcsoport kezd befordulni a Föld felé. Az AR1785-ös napfoltcsoport a mostani (24-es) napfoltciklus egyik legnagyobb napfoltcsoportja. Mágneses tere elég energiát tárol ahhoz, hogy a legerősebb osztályba tartozó napkitöréseket produkáljon a következő napokban. Ha ezek a Föld felé irányulnak, akár sarki fényre is lehet esélyünk.