Izraeli régészek kimutatták, hogy sírhelyekre már körülbelül 12 700 évvel ezelőtt illatos virágokat ültettek. Ezek a ceremóniák erősítették a népcsoport összetartozásának érzését – írják a tudósok az Amerikai Tudományos Akadémia Proceedings című folyóiratában. A Haifai Egyetem Dani Nadel vezette kutatócsoportja az úgynevezett natufi kultúra temetkezési helyeit tanulmányozta. A Földközi-tenger keleti medencéjében talált első natufi leletek hozzávetőleg 15 ezer évesek.

A kutatók szerint ennek a kultúrának a tagjai emeltek először sírokat halottaiknak. Az izraeli Karmel-hegységben, a Rakefet-barlangban tárták fel a kultúra egyik temetőjét, ott összesen 29 csontvázat találtak, többségüket egyenként, négyet párosával temettek el. Négy sírhelyet vizsgáltak most meg alaposan, ezek korát 13 700-11 700 évesre becsülik. A régészek itt számos virág lenyomatára bukkantak. A sírok köré ültették őket, többek közt zsályát, mentát, görvélyfüvet. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy tavasszal a sírok színpompás, illatos virágdíszbe borultak. A lenyomatok kizárólag a sírok körül mutatkoztak, a barlangban sehol másutt.

A temető talajmintáiból sokféle fitolitet mutattak ki. Ezek az opálszemcsék egyes növények sejtjeiben rakódnak le életük során. Amikor a virágok elhervadnak, a fitolitek évezredeken át őrzik még a növény egykori jelenlétének emlékét. Egyes sírok sziklatalaján vésés nyomaira is leltek. Ez talán azt a célt szolgálta, hogy a halottakat a megfelelő helyére fektessék, ám lehet, hogy szimbolikus jelentése volt.

A virágültetés a társadalmi eseményeken, például a halotti szertartáson megerősíthette a csoport identitását és összetartozását, csökkenthette a szociális feszültséget – írják a kutatók.