Márton Áronnak, Erdély legendás római katolikus püspökének az egész alakos szobrát avatták szombaton Gyulafehérváron, az érseki palota udvarán.

Az érsekség 2012-ben hirdetett meghívásos pályázatot a szobor elkészítésére, melynek eredményeként Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész kapott megbízást az Erdélyben szentként tisztelt püspök alakjának a megformálására. A művész olyan kompozíciót javasolt, amelyben az ülő püspök közelében két szabad padot is elhelyeztek.

„A püspök hellyel kínál bárkit, aki ott jár. Ez az ő jóságára, atyai gondoskodására, szeretetére utal" – magyarázta a kompozíciót az MTI-nek Potyó Ferenc érseki helynök. Hozzátette, ugyan az érseki székesegyház csonka tornya alatt berendeztek egy szobát Márton Áron emlékére, de fontos, hogy a püspök szellemisége az érsekségen is jelen legyen.

Potyó Ferenc hozzátette, hogy Márton Áron – a börtönéveit leszámítva – Gyulafehérváron töltötte püspöki szolgálatának idejét. Akkor is a román többségű dél-erdélyi városban maradt, amikor a II. bécsi döntés következtében Észak-Erdély magyar közigazgatás alá került.

„Őt már életében nagyon tisztelték, nemcsak a katolikusok, hanem a más felekezetűek is. Tudjuk, hogy hithű főpap volt, de ugyanannyira feladatának tartotta, hogy szóvá tegye a nemzetének, a népének a gondját-baját" – idézte a püspök alakját Potyó Ferenc, aki szerint a mostani emlékállítás a püspök boldoggá avatásának a folyamatát is szolgálja.

A szoboravatásra azt követően kerül sor, hogy a székesegyházban öt ifjú diakónust szentel pappá Jakubinyi György érsek. A szobor elkészítését Magyarország Külügyminisztériuma támogatta.

Márton Áron 1896-ban született Csíkszentdomokoson, 1939. február 12-én szentelték fel a Gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet „a Világ Igaza" címet adományozta neki.

1949-ben a kommunista hatóság letartóztatta, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Márton Áron 1980-ban hunyt el. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.