Gyulafehérváron nagyméretű emlékművet készítenek az 1918-as - Erdély és Románia egyesülését kimondó - nagygyűlés századik évfordulójára - közölték csütörtökön a város, Fehér megye és a román kulturális tárca illetékesei.

Az Alba24.ro hírportál számolt be Radu Boroianu művelődésügyi államtitkár, Gheorghe Feneser, Fehér megyei prefektus és Nicolae Moldovan városmenedzser csütörtöki gyulafehérvári sajtótájékoztatójáról, amelyen az emlékműállítás részleteit ismertették.

Mint elmondták, az emlékmű ügye évtizedek óta húzódik. Épp húsz évvel ezelőtt hirdették meg az első pályázatot a látványterv elkészítésére. Ezt is, akárcsak a 15 évvel későbbi újabb pályázatot Mihai Buculei szobrászművész, a Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem volt tanára nyerte egy 22 méter magas, kőből megépítendő alkotás tervével. Az alkotás tulajdonképpen négy egymással szembefordított kereszt, amelyek csúcsai boltívesen egymásba folynak.

Az illetékesek elmondták, hogy az emlékmű felállításához valamennyi jóváhagyást sikerült megszerezni, már csak a műszaki dokumentáció és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése van hátra. Az építést jó esetben 2014-ben kezdhetik el. Nicolae Moldovan városmenedzser elmondta, az alkotás felállításához, és a környék megfelelő rendezéséhez az Európai Uniótól remélnek forrásokat.

Amint a portál által bemutatott látványterven látható, az emlékmű felállítását a gyulafehérvári vár egyik bejáratához, az Árpád-kori római katolikus érseki székesegyháztól mintegy 260 méterre tervezik.     

A magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudatban 1918. december elseje a gyulafehérvári nagygyűlés, Erdély és Románia egyesülésének a dátuma a fontos. Ekkor az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki az általuk lakott területek és Románia egyesülését. A Gyulafehérvári Kiáltványt ma az erdélyi magyarok, és a többi erdélyi kisebbségek idézik gyakrabban. Az ugyanis teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. A magyar szervezetek a kiáltvány kisebbségekre vonatkozó részét az autonómia korabeli terminusokkal való körülírásaként értelmezik.