Kelemen Hunor a parlamenti választásokról: ne hagyjuk, hogy a félelem felőrölje a szabadságunkat

„Érezhető a választók körében a félelem. Ilyen körülmények között természetes, hiszen mindenki próbál vigyázni a saját és a családja, környezete egészségére. A félelmet azonban le kell győzni, mert a félelemből semmi jó nem születik. Felőrli a szabadságunkat, és a döntést más kezébe adjuk” – jelentette ki a Maszolnak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hangsúlyozva, hogy a vasárnapi parlamenti választásokon való részvétel nem jelent egészségügyi kockázatot. Kampányzáró interjú.

Egy atipikus kampány végéhez érkeztünk. Hogy érzi, mennyire sikerült a járvány körülményei között eljuttatni a szavazókhoz az RMDSZ választási üzenetét?

Nehéz erre választ adni, mert a visszajelzések is korlátozottak. A közvetlen találkozások hiánya nagy gondot jelentett, hiszen a politika lényege az emberekkel való találkozás, a problémáik meghallgatása és a megoldáskeresés. Ezért más eszközökhöz kellett folyamodnunk, ezeket most tanultuk, újratanultuk. A médiát, közösségi oldalakat, online felületeket használtuk a kampányban. Bízom abban, hogy sok emberhez eljutottunk, de azt is tudjuk, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, településtípusok, ahová az internetes eszközökkel nagyon nehéz eljutni. A visszajelzések nagy részét is az online csatornákon keresztül kapjuk. Sokan faggattak a mostani helyzetünkről, kilátásainkról, különösen az egészségügyről, a munkahelyekről, és ez érthető. A kérdést, hogy mennyire jutott el az üzenetünk, a szavazás lezárása után tudjuk megválaszolni, mert akkor derül ki, hogy mennyire sikerült a választók mozgósítása.

Egy darabig úgy tűnt, ez a kampány atipikus olyan értelemben is, hogy a román politikusok tartózkodnak a nacionalista kirohanásoktól. Ám szerda este mégis előkerült a magyar kártya: a PSD alelnöke, Mihai Tudose és Victor Ponta, a Pro Románia párt elnöke támadta a RMDSZ-t és a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. Ezt hogyan kommentálja?

Ebből a kampányból valóban kimaradt a magyarellenesség, vagy legalábbis nem volt olyan mértékű, hogy az folyamatos válaszreakciókat követeljen. Tudose és Ponta megnyilvánulásában nincsen semmi meglepő. Emlékeztetnék arra, hogy annak idején azért léptem ki a Ponta-kormányból, mert a külügyminisztérium megtámadta a Minority SafePacket. Ez egy régi vita közöttünk, Victor Ponta nem hazudtolta meg magát. Most ismételten bebizonyította: nem volt véletlen, amikor a kormánya belépett az Európai Bizottság oldalán a Minority SafePack elleni perbe. Akkor Ponta az mondta nekem, hogy nem is tudott erről, én pedig tisztában voltam azzal, hogy igenis tudott róla. Mivel akkor a bizalom megszűnt közöttünk, én kiléptem a kormányból. Ponta egyébként hazudott is a szerda esti nyilatkozatában, de ez szintén nem meglepő, mert számára nincsen semmi jelentősége a valóságnak, ha az érdeke úgy kívánja, hatalmasakat tud lódítani. Szerintem ez a hangulatkeltése azt mutatja, hogy pánikban van, és a kampány finisében magyarellenességgel próbál szavazatokat szerezni. Mihai Tudose pedig néhány évvel ezelőtt arról vált híressé, hogy a villanyoszlopra akarta akasztani a zászló mellé a magyar embereket. Ezért bocsánatot kellett kérnie és meg is bírságolták, de összességében is arról ismert, hogy brutálisan tud magyarellenes lenni.

Hogyan látja, miként befolyásolja majd a részvételt a választók járványtól való félelme?

A helyhatósági választási kampány nyár végi, ősz eleji hangulatban zajlott, amikor még a második hullám nem érte el még Romániát. Akkor még más körülmények között lehetett kampányolni, mégis a részvétel nem sokkal, de a 2016-os helyhatósági választásokhoz képest alacsonyabb volt. Azóta a második hullám végigsöpört a kontinensen, és Románia érintettségének semmi köze nem volt a helyhatósági választásokhoz. Sok olyan országban, ahol ősszel nem voltak választások, a romániainál rosszabb a járványhelyzet. Ez egy olyan sorscsapás, ami alól sajnos senki nem tudta kivonni magát. Érezhető a választók körében a félelem, ez egy olyan emberi érzelem, amelynek a megjelenése ilyen körülmények között természetes, hiszen mindenki próbál vigyázni a saját és a családja, környezete egészségére. A félelmet azonban le kell győzni, mert a félelemből semmi jó nem születik. Felőrli a szabadságunkat, és a döntést más kezébe adjuk. Ezért azt mondom, amit ősszel: nagyon biztosak lehetünk abban, hogy ha betartjuk az óvintézkedéseket, az egészségügyi előírásokat, akkor abban a néhány percben, amit a szavazókörzetben és a szavazófülkében töltünk, nem fogunk megfertőződni. Ez kizárt. Minden nap kimegyünk a lakásunkból, felvesszük a maszkot, figyelünk a távolságtartásra és elmegyünk vásárolni. A fertőzések nem az üzletekben történnek, ezért a választókörzetben sem fogunk megbetegedni. A mostani előrejelzések viszonylag alacsony részvételt jósolnak vasárnapra. De ha legyőzzük a félelmet, és a jelenlegi döntéshozók iránt érzett dühünket szavazással próbáljuk levezetni, akkor azt hiszem, hogy ez egy lehetőség előttünk: az erdélyi magyarok jelentős részvétele akár egy jelenleginél is erősebb parlamenti képviseletet eredményezhet. Ezért én mindenkit arra biztatok, hogy ne adja ki a kezéből a döntés lehetőségét, ne engedje, hogy a félelem átalakítsa az életét. Vigyázzunk magunkra, egymás egészségére, és menjünk el szavazni.

Azt nyilatkozta a héten, hogy egy jobbközép politikai kormánytól várná a stabilitást. Csalódást jelentene-e, ha az RMDSZ kimaradna ebből a jobboldali kormányból, tekintettel arra, hogy a PNL és az USR-PLUS ereje együtt várhatóan elegendő lesz a parlamenti többséghez?

A politikának a lényegéhez tartozik a hatalomgyakorlás, minden politikus, párt arra törekszik, hogy a végrehajtó hatalomnak is részesévé váljon, és a programját azon keresztül valósítsa meg. Majd meglátjuk, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele lehetséges lesz-e. Én akkor lennék csalódott, ha eluralkodna rajtunk a félelem és a kishitűség, és az arányos parlamenti képviseletet nem tudnánk megőrizni. A kormányzati részvétel már csak a későbbi következménye a parlamenti választásoknak, számunkra az a legfontosabb, hogy ott legyünk a törvényhozásban. Korábban mind az államfő, mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hangoztatta, hogy alkotmányozó többséget akar, ehhez pedig kétharmad, tehát tágabb koalíció kell. Innen lehetne akár elkezdeni a spekulálást arról, hogy ehhez szükség lesz-e az RMDSZ-re vagy más politikai szervezetekre. Ismerve a román politikai kultúrát, egy gyenge, alig 50 százalék fölötti többség a politikai stabilitásnak csak egy rövid ideig lesz a garanciája. Ez számomra azt erősíti, hogy egy többszereplős koalícióra lenne szükség.

Másrészt arra törekedni, hogy ellenzékben legyünk, ma nem érdemes, tekintettel arra, hogy várhatóan kikkel kerül majd az RMDSZ ugyanarra a térfélre. Nem lehet az ellenzékben négyféleképpen nemmel szavazni. És ott lesz a PSD, ott lesz a Pro Románia és ott lesz az AUR, amely egy neolegionárius, pravoszláv, ultranacionalista, magyarellenes párt. Ennek két prominens vezetője van. Az egyik George Simion, aki az úzvölgyi randalírozáson lett híres, illetve Dan Tanasă, akit nem kell különösebben bemutatni, hiszen folyamatosan támadja a magyarok anyanyelvhasználatát. Velük együtt ellenzékben lenni nem egy ragyogó perspektíva, ha a választások utáni lehetőségeket nézzük. Amikor az RMDSZ nemmel fog szavazni, ugyanazt a „nem” gombot nyomja majd meg, mint ők.

Az AUR valóban bekerülhet a parlamentbe? A nagy közvélemény-kutató cégek nem is mérik őket.

A liberálisok és a PSD belső felmérése is azt mutatja, hogy alacsony részvételnél az AUR be fog jutni az parlamentbe. Ennek a pártnak ugyanis van egy kemény magja, így ha kevesen mennek el vasárnap szavazni, a küszöböt megugorhatja. A PNL-s politikusok nyilatkozták már, hogy a nagy meglepetés a választásokon az AUR lesz. A liberális kormány zavaros kommunikációja, a buta döntései oda vezettek, hogy nőtt az összeesküvés-elméletekben hívők tábora, és a PSD-ben, illetve PNL-ben megtalálható nacionalista hangok már nem elegendőek ennek a kemény magnak. Így hosszú évek után visszatérhet a parlamentbe a Nagy-Románia Pártnál is szélsőségesebb alakulat.

Milyen reményekkel adja le vasárnap a szavazatát?

Azzal a reménnyel, hogy megkerülhetetlenül erős közösségként folytathatjuk a munkát a parlamentben, és nem adjuk ki a kezünkből a döntést. Nehéz kihívások előtt áll a romániai társadalom, így a magyar emberek is, nekünk pedig vannak jó megoldásaink ezekre a kihívásokra.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?