Kell-e rettegniük a romániaiaknak a Dunától?

Miután rettegésben tartotta a magyarországiakat, a Duna pénteken Romániában tetőzik. A maximális vízhozam másodpercenként 10500 köbméter lesz, ami jelentősen elmarad az egy hónapja mért 11900 köbméteres értéktől, így a folyam romániai szakaszán nem számítanak különösebb gondokra.

A hatóságok egyelőre csak a Bukarest-Konstanca autópályáért aggódnak: az áprilisi magas vízállás nyomán ugyanis szivárgásokat észleltek a Duna-gát egy hetvenméteres szakaszán. Ha itt betör a víz, - a Balta Ialomiței nevű szigeten - 30 ezer hektár mezőgazdasági terület és a Bukarest-Konstanca autópálya, valamint a fővárost a tengerparttal összekötő vasútvonal egy szakasza is víz alá kerül. A vízügyi illetékes szerint a gátszakasz megerősítésén péntek óta dolgoznak a szakemberek és várhatóan szerdáig befejezik a munkát.

Ha azonban ezekben a napokban Szerbiában túl sok csapadék hull le, akkor a Duna mellékfolyói megduzzadhatnak és Romániában is aggasztóra fordulhat a helyzet. Az illetékesek figyelme mindenekelőtt a borceai Duna-ágra fordul, ahol meg kell erősíteni a gátakat. A román vízügyi hatóság azonban már mozgósította erőit, akik a Duna egész romániai szakaszánál figyelemmel kísérik a gátak helyzetét. A tartós rossz időre való tekintettel megyei elhárító bizottságokat hoztak létre, szükség esetén értesítik a lakosságot is a veszélyről.

Az időjárási előrejelzések szerint a héten nyugat felől újabb csapadékhullám éri el Romániát, amely miatt csütörtökig sárga figyelmeztetés lesz érvényben. A szakemberek négyzetméterenként 20-25 liternyi csapadékra számítanak, de helyenként a lehulló vízmennyiség a 50-60 litert is elérheti négyzetméterenként. A zivatarok a dunai árvízveszélyt nem növelik, de a kisebb folyókon, hegyi patakokon újabb áradásokat okozhatnak Romániában.

Tizenöt megye van veszélyben

Jelenleg 15 megye kerülhet nehéz helyzetbe, a legnehezebb körülmények egyelőre Botoțani, Suceava, Neamț és Iași megyében vannak. Vízügyi szakemberek máris áradásokat jeleztek előre Moldova kisebb folyóin. Az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója, Ion Sandu figyelmeztette a turistákat a hegyi utak veszélyeire.

Több megyében is veszélyes helyzet alakult ki az esőzések nyomán. Szilágy megyében a Kraszna közel egy méterrel lépte túl az árszintet, vize mintegy 20 hektárnyi szántóterületet öntött el a varsolci gyűjtőtó övezetében. A megyeszékhelyen, Zilahon több utca is víz alá került, a csatornázási rendszer ugyanis nem bírta elnyelni a lehulló csapadékot.

Szeben megyében 30 ház és 23 hektár szántóterület öntött el a 4 víz és öt palló sérült meg, két kilométernyi út is járhatatlanná vált. Neamţ megyében 81 ház és 541 szántóterület került víz alá. A megáradt folyók 70 kilométernyi utat, 10 hidat tettek tönkre. Suceava megyében csaknem 2000 lakás maradt áram nélkül. Az áradások és a rossz idő miatt két személy életét vesztette: Vaslui megyében egy személy vízbefúlt, Prahova megyében egy személlyel a villámcsapásvégzett.

Az illetékesek sárga vészjelzést adtak ki Hargita és Bákó megyében, illetve narancsvöröset Suceava, Neamţ megyében a Suceava, a Moldova, a Beszterce, a Tatros vízhozamának veszélyes emelkedése miatt. De jelentősen emelkedik a Nagy-Szamos, a Lápos, a felső Maros, a Szeret és a Prut szintje is.

Pénzhiány, erdőirtás

Romániában minden évben jelentős károkat okoz az árvíz. Kora tavasztól késő őszig szinte folyamatosan pusztítanak a megáradt folyók, patakok valahol az országban, de téli árvízre is volt már példa.

Rendszeresen több tízezer hektár szántóterület kerül víz alá, házak, gazdaságok százait sodorja el az ár, amely minden esetben emberáldozatot is követel. Mivel Erdélyből a folyóvizek zöme átkerül Magyarországra, és Ukrajnába, a romániai árvizeket akár határon átívelő természeti csapásoknak is nevezhetjük, hiszen a szomszédos országokban is komoly károkat okoznak. Bár Romániában évek óta katasztrófa-védelmi parancsnokság működik, a hatóságok tehetetlenek.

Ennek fő okát a pénzhiány jelenti, a természeti csapások következményeit általában rögtönzött megoldásokkal próbálják enyhíteni. Az országban nincs egységes, átgondolt vízszabályozási koncepció, de külön árvízvédelmi törvény sem létezik, a vonatkozó rendelkezések különböző jogszabályokban elszórva találhatók. A védekezést nehezítik az erdőirtások. Romániában ilyen tekintetben rablógazdálkodás folyik, aminek most a törvények megszigorításával próbálnak gátat szabni.

Segélynyújtási alap

A károkról Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter elismerte ugyan, hogy minden talpalatnyi föld a termelőnek jelent veszteséget, ám hozzátette: a román állam nem tud „a végtelenségig segélyeket nyújtani”. Mint mondta, az általa vezetett tárca törvénytervezeten dolgozik, amelynek értelmében kölcsönös segélynyújtási alapot hoznának létre.

Ehhez, a farmerek mellett, bizonyos összeggel majd az állam valamint az Európai Bizottság is hozzájárul. Daniel Constantin szerint a Brüsszel általa nyújtott összegek minden egy euró után akár 1,65 euróra is felmehetnének. A kölcsönös segélynyújtás alapban felgyűlt összegekből azokat a pénzeket finanszíroznák, amelyeket a biztosítási társaságok nem fedeznek.

Kimaradt?