A műemlékbe bárki beköltözhet, aki hajlandó elég bért fizetni, egy online hirdetési újság az első profit alapú bérlő.

Kilakoltatná az önkormányzat a nagyváradi várból a jelenleg ott működő kézműveseket és civil szervezeteket. Ezek mostanáig bérmentve használhattak helyiségeket a felújított épületegyüttesben, azonban a városvezetés pénzért kívánja használatba adni azokat.

A várat igazgató, önkormányzati tulajdonban levő Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány (BMMA) mostanáig sem nagyvonalúságból bocsátott helyiségeket ingyenesen a kézművesek és civil szervezetek rendelkezésére. Az a szerződés kötelezte erre, amely alapján két sikeres pályázat eredményeként, 66,31 millió lejt kapott uniós forrásokból a vár restaurálására. A felújítás összköltsége 87,87 millió lej volt, a különbözetet a helyi önkormányzat állta.

Az ingyenes bérleti szerződéseket a munkálatok végeztével, 2015-ben kötötték meg a haszonélvezőkkel. Az elképzelés az volt, hogy olyanok telepedjenek meg a várban, akik a látogatók számára érdekes tevékenységet folytatnak. Így rendezkedhettek be a műemlék épületegyüttesben kézművesek, akik rendszeresen tartottak foglalkozásokat gyerekek, turisták számára és egy hagyományőrző íjász egyesület is. A haszonélvezők csak a bér fizetése alól voltak mentesítve, a közüzemi költségeket állniuk kellett.

A bérlőket a közelmúltban értesítette a BMMA, hogy a decemberben lejáró szerződéseket jelenlegi formájukban nem fogják megújítani, ingyenesen nem maradhatnak a várban. Az aktuális körülmények között ez a kilakoltatással egyenértékű, a kézművesek bevételei ugyanis tartanak a nullához. „Hetek óta egy turista nem fordult meg a várban” – mondja az egyik várbeli kézműves.

Hány vendéglőt bír meg a vár?

Bár a szerződések még le sem jártak, a kilakoltatások már elkezdődtek. Az egykori tiszti kaszárnya emeletén működő civil szervezeteket már ki is zsuppolták, helyükre egy online hirdetési újságot működtető céget költöztettek be. Angela Lupșea, a BMMA vezetője erről mélyen hallgat, a Maszol érdeklődésére azt nyilatkozta, a szóban forgó helyiségek felmérése decemberben, a szerződések lejártát követően fog elkezdődni, s utána döntenek majd jövőbeli felhasználásukról.

Ez mellébeszélés, mondja a várban működő múzeum egyik munkatársa, rég eldöntötték, hogy kirakják a jelenlegi felhasználókat, olyanok költözhetnek majd a várba, tevékenységi területtől függetlenül, akik a legtöbb bért hajlandók fizetni. „Kérdeztem, mit gondolnak, hány vendéglőt lehet még nyitni a várban?” – mondja hírforrásunk, aki szerint az egyetlen szempont a bevétel maximalizálása.

Jelenleg két étterem működik a nagyváradi várban, ezeken kívül a turisták még a múzeum keretében működő, roppant szerény felhozatalú szuvenír boltban és a kézműveseknél hagyhatnak némi pénzt. Az egykori fejedelmi palotában kialakított múzeum állandó tárlata nem valami fényes, fő attrakciója a középkori püspöki palota maradványaiba betekintést nyújtó kőtár. A vár korábbi pékségében kialakítottak egy kenyérmúzeumot, mely azonban, mivel az intézménynek nincs elég munkatársa, csak csoportosan látogatható. 2015-ben, a felújított vár megnyitásakor szó volt gasztronómiai kiállítás és céhek utcájának kialakításáról, ezekből azonban semmi sem lett.

Jelenleg a várfalak és a bástyák felújítása folyik. A végéhez közeledő munkálatok összértéke megközelíti a 10 millió lejt, a pénz zöme uniós forrásból származik.