A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői és az államfő vádjainak valóságértékéből sokat levon, hogy a hatalom által virulensen bírált alkotmánybírósági határozatok között több olyan is van, amelyet a Klaus Iohannis által jelölt alkotmánybírók is megszavaztak.

„Ez tűrhetetlen, meg kell változtatni az alkotmánybíróság összetételét” – jelentette ki a kormányfő, miután az alkotmánybíróság múlt héten elutasította a kormány óvását, és alkotmányosnak minősítette azt a törvénytervezetet, amely szerint nem a kabinet, hanem a parlament írja ki a parlamenti választásokat.

A kormányfő nem először támadta az alkotmánybíróságot, de eddig a testület nem reagált, legalábbis nem intézményi szinten. Ezúttal viszont Valer Dorneanu elnök közölte, hogy az európai fórumokhoz fordul a kormányfő „útszéli hangnemben” megfogalmazott támadásai miatt.

A kormányfő nem először vetette fel az alkotmánybíróság átalakítását. Korábban két alkalommal is a a Szociáldemokrata Párt (PSD) fiókszervezeteként utalt az alkotmánybíróságra. Elsőként májusban tette ezt, miután az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította azt, hogy miniszteri rendelettel küldjék karanténba a fertőzötteket vagy az országhatárt átlépőket, azzal indokolva meg az ítéletet, hogy az emberi szabadságjogok csak a parlament által elfogadott törvénnyel korlátozhatók.

A kormányfő akkor azt nyilatkozta, hogy „sokkolta” az ombudsman óvására született döntés, holott másra nem igazán számíthatott, hiszen az alaptörvény 53. szakasza tételesen kimondja, hogy a „jogok vagy szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható”. Mindazonáltal a „sokkos” miniszterelnök felvetette az alkotmánybíróság „helyes útra terelésének” a lehetőségét arra az esetre, ha a PNL megnyeri a választásokat.

 „A választások után kidolgozunk egy módosító tervezetet. Sajnos szükség van változtatásokra az alkotmány szintjén is, és készülünk olyan módosítással, amellyel alkotmányos keretek közé tereljük az alkotmánybíróságot, és korrekt viselkedésre kényszeríthetjük, mert sajnos sok olyan döntés született az utóbbi időszakban, amely azt a benyomást kelti, hogy az alkotmánybíróság a PSD egyik fiókszervezete” – nyilatkozta a miniszterelnök a Realitatea Plus televízió június 17-i műsorában.

A július 6-ai kormányülés előtt Orban már nem benyomásról beszélt, hanem előbb „a PSD deklarált leányvállalataként” utalt az alkotmánybíróságra, majd lényegében azzal vádolta a testületet, hogy „a PSD leányvállalataként” felelős a koronavírus terjedése miatt.

„Sürgősen összehívtam ezt a kormányülést, hogy megoldást találjak arra a hatalmas veszélyre, amely a román állampolgárok egészségére nézve fennáll az alkotmánybíróság új határozata következtében. A járvány kezdete óta a kormány és a COVID elleni küzdelemben részt vevő hatóságok minden fellépését bojkottálták, akadályozták, sőt azt mondanám, hogy adott esetben szó szerint szabotálták – a kormány szándékával ellenkező döntéseikkel és hozzáállásukkal – olyan közintézmények, amelyet a PSD deklarált leányvállalataiként viselkedtek. Minden egyes új csapással szemben – amely nem a kormány ellen, hanem a közegészség ellen, a román állampolgárok egészséghez való joga ellen irányult – volt megoldásunk, és ezúttal is megoldásokkal állunk elő. Csak emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy az alkotmánybíróság döntése értelmében gyakorlatilag az ellenőrzési és bírságolási joggal rendelkező intézmények által kiszabott összes bírságot megsemmisítette az alkotmánybíróság mint a PSD leányvállalata” – nyilatkozta Orban.

Az alkotmánybíróság vonatkozó döntését illetően Klaus Iohannis még tovább ment, és azzal vádolta a nép ügyvédjét és az alkotmánybíróságot, hogy „a polgárok életét veszélyezteti”.

Kérdés, hogy a liberálisok által bírált alkotmánybírósági döntések mennyiben támasztják alá a „fiókszervezet-vádat”. Az alábbi táblázatban összesítettük az utóbbi időszak vitatott alkotmánybírósági döntéseit, megjelölve a különvéleményt megfogalmazó alkotmánybíró(k) nevét, illetve zárójelben azt is, hogy kinek a javaslatára kerültek a testületbe. A tárgyra kattintva megnyitható a vonatkozó alkotmánybírósági döntés.

Mire vezethető vissza mégis a fiókszervezet-vád? 2019 nyarán lejárt két alkotmánybíró mandátuma. Ștefan Mineát a képviselőház jelölte a testületbe 2010-ben a PNL-be időközben beolvadt PDL javaslatára. Simona Maya-Teodoroiu a szenátus jelöltje volt 2015-ben a Szociáldemokrata Párt javaslatára. A két megüresedett helyre a liberálisok két törvényhozójukat, Daniel Fenechiu szenátort és Ioan Cupșa képviselőt javasolták, de mindketten elbuktak a parlamenti szavazáson, részben azért, mert a szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség saját jelöltekkel rukkolt elő.

A két győztes – Cristian Deliorga bíró és Gheorghe Stan ügyész –, noha egyikük sem pártpolitikus, a PSD javaslata volt. Rajtuk kívül a liberálisok a kormánypártiként számon tartott Livia Stanciu és Simina Tănăsescu mellett Daniel Morar és Mona Pivniceru szavazatára számítanak a politikai szempontból érzékeny kérdésekben, miközben Valer Dorneanu és Marian Enache volt szociáldemokrata törvényhozó mellé rendszerint az RMDSZ-es Varga Attilát is a PSD-s táborba sorolják.

Valójában nem létezik olyan kritériumrendszer, amelynek alapján megállapítható lenne, hogy egy-egy alkotmánybírót milyen mértékben befolyásol a munkája során az, hogy kinek a javaslatára került a testületbe. Másfelől viszont egy adott döntés politikailag meghatározottsága egyértelműen kizárható, ha egyhangú szavazással születik.

A vizsgált döntések kapcsán két esetben született különvélemény. A választások időpontjának kitűzése esetében – amit a kormány szeretett volna a saját hatáskörében megtartani – az a Daniel Morar nem értett egyet a többséggel, akit Traian Băsescu jelölt az alkotmánybíróságba 2013-ban. A másik különvéleményt – a fertőzöttek és a fertőzésgyanús személyek miniszteri rendelettel történő karanténba küldése kapcsán – Elena-Simina Tănăsescu, a jelenlegi államfő volt tanácsosa fogalmazta meg, viszont a szintén Klaus Iohannis által kijelölt Livia Stanciu a többségi döntést támogatta. Ilyenformán egyik esetben sem állapítható meg, hogy a döntést az alkotmánybírók politikai kötődése határozta meg.

A hatalom által virulensen bírált alkotmánybírósági határozatok között több olyan is van, amelyet a Klaus Iohannis által jelölt mindkét alkotmánybíró is megszavazott. Ilyen volt például az a sürgősségi rendelet (2020/36. szám), amelynek alapján – az ombudmani hivatal összesítése szerint – 300.000 bírságot róttak ki alig több mint egy hónap leforgása alatt, összesen mintegy 120 millió euró értékben.