Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) 160 helyszínen mintegy 2200 önkormányzati képviselőjelölttel, valamint 94 polgármesterjelölttel vág neki a szeptember 27-én tartandó önkormányzati választásoknak - jelentette be egy hétfői kolozsvári sajtótájékoztatón Csomortányi István, a pártszövetség társelnöke.

A politikus elmondta: a januári kongresszusi döntéseknek megfelelően az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikai szövetségként jegyezte a bíróságon az Erdélyi Magyar Szövetséget, és az önkormányzati választások után elindítják a két párt fúziójából létrejövő Erdélyi Magyar Szövetség nevű párt bejegyzését is.

Hozzátette: a két párt szövetségével lépéseket tettek az erdélyi magyar egység felé. Az egység azonban nem lehet egyelőre teljes, mert az RMDSZ nem kívánt tárgyalásba bocsátkozni velük. Mint említette: egyetlen helyszín sincs, ahol az RMDSZ-szel indulnának választási szövetségben. Ezt azért tartotta szomorúnak, mert az RMDSZ Beszterce és Hunyad megyében román pártokkal alkotott választási szövetséget, de az EMSZ-szel tárgyalni sem akart.

Csomortányi István kijelentette: két megyében az EMSZ jelöltjei a szövetséget alkotó pártok színeiben indulnak. Bihar megyében az EMNP jele, Szatmárban az MPP jele jelenik majd meg a szavazólapokon. Hozzátette: az EMSZ Szatmár megyében visszaléptette, Maros megyében el sem indította a megyei önkormányzati elnökjelöltjét, hogy ne rontsa az RMDSZ-es magyar jelölt esélyeit. Hasonló megfontolásból Brassóban visszaléptette, Kolozsváron pedig el sem indította a városi képviselőjelölt-listáját. Marosvásárhelyen a függetlenként induló Soós Zoltán polgármesterjelöltet támogatják. Kérdésre azt is megjegyezte, hogy Székelyudvarhelyen csak az MPP állított jelölteket, ezeket azonban az EMNP nem tudja támogatni.

A társelnök az MTI kérdésére elmondta: a szövetséget alkotó két pártnak jelenleg 450 önkormányzati képviselője van, és 17 települést vezetnek a két párt valamelyikéhez tartozó vagy általuk támogatott független polgármesterek. Azt tekintette választási céljának, hogy javítsanak a szövetség képviseleti arányán, általánosabb célként pedig azt fogalmazta meg, hogy minél több magyar jelölt jusson önkormányzati tisztségekhez Erdélyben.

A politikus az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján úgy értékelte, hogy a bukaresti politikai elit lemondott az erdélyi magyarokról, nem akar már együttműködni a magyarokat képviselő politikai szervezetekkel, ezért az önkormányzatok lesznek a közösség legfontosabb védőbástyái.