Az erdészeti törvénykönyv módosításainak véglegesítésére ugyan még augusztus közepén sor került, azonban a parlament által elfogadott új jogszabálygyűjteményt még nem hirdette ki az államfő. Ennek ellenére már most nagyobbacska visszhangot váltott ki többek között a jogszabály azon pontja, amely kimondja, hogy ezentúl minden mértékű falopás bűncselekménynek minősül.

A jogszabály többek között előírja, hogy a falopás minden esetben bűncselekménynek minősül az eltulajdonított fa mennyiségének mértékétől függetlenül. A most még hatályos törvénykönyv értelmében csupán szabályszegési bírság jár, hogyha az okozott kár mértéke kisebb, mint az egy köbméter lábon álló fa piaci átlagárának ötszöröse.

Ugyanakkor, ha az okozott kár mértéke meghaladja a 10 köbmétert, a hatóságok elkobozhatják az illegálisan kivágott fákat szállító járművet is, eddig csak a szállítmány elkobozására adott engedélyt a törvény. Tilos lesz ezentúl a tarvágás a természetvédelmi területeken; kötelezőek lesznek a kísérő okmányok a fűrészpor, biomassza, fakéreg és fahulladék szállítása esetén is; több mint 30 százalékkal nő a 30 hektáron aluli erdőterületek őrzésére szánt összeg.    

Az erdőgazdálkodási szakemberek szerint a módosítások nem a legfontosabb kérdéseket érintik, a tervezet kidolgozásában részt vevő politikus szerint vannak benne olyan intézkedések, amelyek hosszú távon a „fakitermelői munka becsületét” hoznák vissza. A Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezete pedig azt kéri az államelnöktől, hogy ne hirdesse ki az általuk hibásnak ítélt törvénykönyvet, mert az továbbra is támogatja az illegális fakitermelést. 

Továbbra is nagy a bürokrácia

Az új erdészeti törvénykönyvben a büntetések szigorításaival Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosságok Egyesületének elnöke elégedett, de hozzátette, hogy ezek az intézkedések Székelyföldön már nem hozhatnak jelentős változást, ugyanis évekkel ezelőtt megszűntek azok az állapotok, amikor nagy mennyiségben illegálisan termeltek ki fát.

Rámutatott továbbá, hogy bizonyos intézkedések nem méltányosak, főként, ami a jármű elkobzását illeti, de az illegálisan szállított famennyiség mértéke és az eddig kirótt bírságok sem feltétlenül voltak arányosak, és nem biztos, hogy az új jogaszbállyal a méltányosság nem szenved továbbra is csorbát. Itt felhozott példának egy esetet, amikor egy apa gyermekei iskolájába a saját autójának csomagtartójában tűzifát szállított otthonról, mert a tanintézményben nem volt belőle elég az osztályterem kifűtéséhez. A férfit ennek ellenére viszonylag súlyosan megbírságolták, hiszen a szállított famennyiségről nem volt fuvarlevele.

„A törvénytervezettel meglátásom szerint az a legnagyobb baj, hogy továbbra sem kínál megoldást a túlzott bürokráciára. Annyira túl van szabályozva például az széldöntések utáni fa feltakarítására és feldolgozására vonatkozó engedélyek kibocsátása, hogy amire az megérkezik, a földön heverő fa értéke a felére csökken” – magyarázta az erdész. 

Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy véleménye szerint a központi sajtóban eltúlozzák a falopásokkal kapcsolatos híreket. Mint mondta, a Brassói Transilvania Egyetem erdészeti és erdőkitermelési kara nem rég a NASA-val folytatott együttműködése során az amerikai űrkutatási hivatal felvételei alapján azt állapították meg, hogy az erdős területek mennyisége nőtt Romániában az elmúlt években. 

A WWF tiltakozik és kéri Iohannist, hogy ne hirdesse ki

A Természetvédelmi Világalap nyílt levélben fordult az államfőhöz, hogy ne hirdesse ki a törvénykönyvet, mivel meglátásuk szerint az nem nyújt valós megoldást az ágazatban tapasztalható problémákra, hiszen csak az előző törvénykönyv „kikozmetikázott” változata lett. Az elfogadása után a rendszer továbbra is nehézkesen és inkompetensen fog működni, és továbbra is támogatja a falopást. 

A törvénycsomag-tervezet előírja, hogy 10 köbméter feletti famennyiség illetéktelen szállítása esetében bűncselekmény történik, tehát az erdő védelmével megbízott személyeknek újra feladatukká válik tetten érni az elkövetőket, veszélybe sodorva így magukat.

Bűncselekménynek minősül minden illetéktelen fakivágás, de a szervezet kifogásolja, hogy nem határoztak meg egy minimális határt a mennyiségre vonatkozóan, és nem tisztázzák pontosan, hogy mit jelent, a „jogtalan vágás” (tăierea fără drept). Véleményük szerint ez nem fogja majd elbátortalanítani a fatolvajokat.

Megállapítják továbbá, hogy legtöbbször a fuvarleveleken található mennyiség nem egyezik a valóságban szállított fa mennyiségével, és ha erre fény is derül, nem kezelik az ügyet illegális fakitermelésként. Éppen ezért, a gyakorlatban a törvényhozás továbbra is támogatja a fa eltűntetését az erdőkből, mivel a kísérő okmányokban csak a szállítmány származási helyét kell feltűntetni, azt azonban nem, hogy milyen típusú fából mekkora mennyiséget szállítanak.

„Románia erdőit nem lovas szekereken és személyautókon lopták el”

Sebestyén Csaba, RMDSZ-es parlamenti képviselő az alsóház mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari szakbizottságának tagjaként vett részt a törvénykönyv kész változatának elbírálásában. Már elöljáróban fontosnak tartotta leszögezni, hogy a környezetvédelmi és a mezőgazdasági minisztériumok közötti átfedéses törvénycsomagról van szó, ami miatt az egyeztetések nehézkesebben zajlottak a különböző bizottságok között.

Kérdésünkre reagálva elmondta, valóban szigorították az illegális fakitermelés büntethetőségét, az új jogszabálycsomag értelmében minden fakivágás, rongálás bűncselekménynek minősül, és az elkövetőnek az igazságszolgáltatás előtt kell felelnie tettéért. Ez tulajdonképpen a törvénykönyv két évvel ezelőtti változatában is hasonlóan szerepelt.  

Tájékoztatott, hogy az elmúlt négy évben számtalanszor módosult az erdészeti törvénykönyv, az új változatban jelentős módosulás, hogy tíz köbméter illegálisan szállított fa esetén a hatóságoknak joga lesz elkobozni a járművet. Emellett biciklivel az erdőben közlekedő személyeknek ezentúl csak saját felelősségre szabad bemenniük, és csak az erre kijelölt útvonalakat használhatják.

„A törvénykönyv abban a szellemben módosult, hogy a nagytételben véghezvitt falopások megszűnjenek. Meggyőződésem ugyanis, hogy Románia erdeit nem lovas szekereken és személyautókon lopták el. Erre kíván megoldást nyújtani a törvény szigorítása” – fejtette ki véleményét a képviselő.  

Arra a kérdésfelvetésünkre, hogy nem lehetséges-e, hogy a bíróságon egy jó ügyvéd segítségével könnyebben megúszhatják a börtönbüntetést a tettesek, úgy válaszolt, hogy mindennemű lopás, ami bizonyítható, büntethető is kell hogy legyen.  

A képviselő szerint a még hatályos törvénykönyv széldöntésekre vonatkozó cikkelye – ami egyébként nem módosult jelentősen az új változatban sem – több alkalommal adott félreértésre okot. A most még érvényes törvény azt mondja ki ugyanis, hogy széldöntés esetén a teljes sérült famennyiség 30 százalékát dolgozhatják fel. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy nem is értékesíthetik a fennmaradó mennyiséget. Az új törvénykönyv ezt is tisztázza: ezentúl, árverésre bocsátható a teljes kidöntött famennyiség, és szabadon eladható a legtöbbet ígérő vásárlónak.

Megemlítette továbbá azt a rendelkezést is, amelynek értelmében 2025-től az állami erdészetekben található fa nem lesz eladható lábon, csakis feldolgozott formában, fűrészáruként lehet értékesíteni. Sebestyén Csaba ettől a faipar fellendülését reméli, kiemelte, véleménye szerint ez nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy Székelyföldön, ahol nagyon sok ember fakitermelésből él vagy élt, újra munkához jusson.