Nagy szavazattöbbséggel elfogadta csütörtök este a képviselőház a járványhelyzetben hozott közegészségügyi intézkedéseket szabályozó törvény tervezetét. Ha a jogszabályt a szenátus is elfogadja és az államfő is kihirdeti, akkor a hatóságoknak ismét lesz jogalapjuk a Covid–19-betegek és a fertőzésgyanús személyek kórházba utalására, otthoni elkülönítésére, illetve hatósági karanténba elhelyezésére.

A törvénytervezetről készített jogi bizottsági jelentést 266 képviselő szavazta meg, 11-en ellenezték és 8-an tartózkodtak. A jogszabály módosított változatát voltaképpen a Pro Románia frakcióján kívül az összes frakció támogatta. A törvénytervezet a járványhelyzetben és biológiai veszély esetén elrendelhető intézkedéseket szabályozza, többek között előírva, hogy az intézkedéseknek minden esetben arányosaknak kell lenniük az adott helyzettel, és megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni ezeket.

Mint ismert, a tervezetet a kormány terjesztette be a parlamentbe. A jogszabályt csütörtökön a képviselőház jogi bizottsága több ponton is módosította. A módosító javaslatok egy részét a Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral folytatott egyeztetés nyomán fogadták el.

Ezek a fontosabb előírások

A csütörtökön megszavazott tervezet egyik előírása szerint azok a személyek helyezhetők intézményes vagy otthoni karanténba, akik fertőzésgyanúsnak minősülnek, akik járványügyi szempontból fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségből érkeznek, illetve akik kapcsolatba léptek igazoltan fertőzött személyekkel. Az otthoni karantén szabályait megszegő személyeket intézményes karanténba helyezik, és viselniük kell az ezzel járó költségeket.

Lakhelyi vagy kórházi elkülönítésbe a kórokozó-hordozók, illetve azok a fertőzöttek kerülnek, akiknél jelentkeznek a betegség tünetei. A tünetmentes fertőzötteket lakhelyi elkülönítésbe helyezik, leszámítva azokat az eseteket, amikor a kórokozó típusa és fertőzőképessége megköveteli az egészségügyi intézményben való elkülönítést.

Egyedi esetekben, ha a kivizsgálás során az orvos úgy ítéli meg, hogy fennáll egy fertőző betegség közösségi terjedésének veszélye, tájékoztatnia kell a közegészségügyi igazgatóságot, amely elrendelheti az érintett beteg karanténba helyezését a kórházon belül.

A tervezet azt is előírja, hogy a központi és helyi hatóságoknak biztosítaniuk kell az otthoni karanténban vagy elkülönítésben levő személyek élelmiszerekkel és gyógyszerekkel való ellátását, amennyiben nekik nem áll módjukban beszerezni ezeket. Az ezzel járó költségeket az egészségügyi minisztérium költségvetéséből fedezik.

A képviselők által elfogadott módosító javaslatok ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a karantén és az elkülönítés elrendelésére vonatkozó döntés megóvására is. Az óvásokat sürgősségi eljárással kell tárgyalni, és a döntéshozatal legtöbb 24 órát halasztható, az indoklást pedig a határozathozatalt követő 48 órán belül kell közölni. Az elsőfokú határozat végrehajtandó, és két napon belül megfellebbezhető.

A tervezet leszögezi még, hogy járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén az illetékes intézményvezetők, az akció parancsnoka vagy az egészségügyi miniszter elrendelheti az egészségügyi dolgozók áthelyezését legtöbb 30 napra. Ez idő alatt az áthelyezett egészségügyi dolgozónak az annak szolgáltatásait igénybe vevő intézmény, az illetékes helyi önkormányzat vagy a minisztérium biztosít szállást és teljes ellátást - írja még elő a tervezet.

RMDSZ: sikerült visszaszorítani a túlkapásokat

A szavazás után a szövetség sajtóirodája közleményt adott ki, amely szerint az RMDSZ-nek számos pontban sikerült visszaszorítania a kormány által kidolgozott törvénytervezet túlkapásait, amelyeket elfogadtak a jogi bizottság munkálatai alatt. Ambrus Izabella, a jogi bizottság tagja a szakbizottsági munkálatokról elmondta: a testület által módosított tervezet nagyobb garanciát jelent a személyes szabadságjogok betartására a járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedések esetében, mint amelyet a kormány dolgozott ki. A szakbizottsági munkálatok alatt gyakorlatba ültették az alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit is.

 „Az RMDSZ javaslataként csak annak a személynek kell karanténba vonulnia, aki közvetlen kapcsolatba került a fertőzöttel. Pontosítottunk a beteg személy meghatározásán, ennek értelmében kizárólag egy objektív orvosi kivizsgálás során lehet betegnek minősíteni az egyént, nem pusztán a tünetei alapján, ahogyan azt a kormány javasolta. Továbbá a tünetmentes betegek kórházi beutalására csak abban az esetben kerülhet sor, ha objektív klinikai vizsgálat eredményeként olyan elváltozásokat fedeznek fel, amely az illető fertőző betegségre jellemzőek” – részletezte a képviselő.

Fontos újdonság Ambrus Izabella szerint az is, hogy a kórházban elkülönített vagy karanténba helyezett személyeknek lehetőségük lesz bíróságon megtámadni az ellenük szóló intézkedést, így az eddigiekkel ellentétben esély lesz arra, hogy a bíróság korlátozza a hatósági túlkapásokat olyan esetekben, amikor indokolatlan a kórházi beutalás vagy a karantén elrendelése. A képviselő tájékoztatása szerint a törvénytervezet tartalmazza azt az előírást is, hogy az ország nyelvét nem beszélő, bírósághoz forduló személy számára kötelezően tolmácsot kell biztosítani és ennek költségeit az igazságügyi minisztérium állja.

Dr. Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője a törvénytervezet képviselőházi vitáján elmondta, hogy a kormány megkésett a törvénytervezet kidolgozásával, ezért a parlamentnek nagyon rövid idő alatt kellett tárgyalnia ezt a fontos törvényt. Nehezményezte azt is, hogy a tervezetről nem lehetett érdemben egy széleskörű társadalmi vitát lefolytatni. Elmondta: ennek ellenére egy jobb, a betegeket középpontba helyező törvénytervezet kerül ki a képviselőházból, mint amit a kormány kidolgozott.

„Az RMDSZ nem támogatja a tünetmentes betegek kórházi beutalását. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az objektív klinikai vizsgálat során olyan szervi elváltozásokat fedeznek fel, és csatolnak az orvosi dokumentációhoz, amely a kórházi beutalást a páciens gyógyulása érdekében megköveteli. Ilyen esetekben, a betegek minél jobb tájékoztatását követően is, törekedni kell a beleegyezésük megszerzésére, amely a saját gyógyulásukat célozza legfőképpen” – jelentette ki dr. Vass Levente.