Egy amerikai gépészmérnök, Anjan Contractor a 3D-s nyomtatásra specializálódott. Különös vízióval állt elő: véleménye szerint a jövő konyhájában már alapvető „főzőeszköz” lesz a 3D-s nyomtató, amely különféle por állagú összetevőkből (no meg olajból és vízből) fogyasztható ételeket gyárt majd.

Az élelmiszerporok a tintasugaras nyomtatók patronjaira hasonlító patronokban kapnának helyet, és a különféle ételek előállításához csak patront kellene cserélni. Nem lenne élelmiszerhulladék, hiszen az ilyen porok nem romlandóak, akár éveken keresztül is tárolhatók.

Az ötletet egyébként a NASA is támogatja (komoly pénzekkel), igaz, az űrkutatási hivatal elsősorban az űrhajósok étkezését próbálná ilyen módon megoldani. Contractor most a 3D-s nyomtatott pizza előállításán dolgozik, lévén ez egy réteges étel: először a tésztaalapot nyomtatná ki, erre jönne a szósz, majd a húspótló fehérje.

Ha beválik, a 3D-s ételnyomtatás persze „földi” célokra is bevethető lesz, már most kérdéses ugyanis, hogyan birkózik majd meg az emberiség az egyre növekvő népesség és az éhínság problémájával. A por alakú ételek könnyen szállíthatók, bárhol előállíthatók és minden fontos összetevőt tartalmazhatnak, és például a fehérjéket akár rovarokból is ki lehetne nyerni. Ha pedig ez valakit elborzasztana, az gondoljon arra, hogy a jelenlegi húsevési szokások hosszú távon fenntarthatatlanok.