A kijárási tilalom, a közlekedési korlátozások, az oktatás felfüggesztése, a gyermekek otthoni felügyelete, a fizikai kontaktusok felfüggesztése, a gyors vagy kényszerű munkanélküliség és az elszegényedés rányomta bélyegét az emberek mentális állapotára. Ezt az állapotot a hatóságok és a média által közölt, torzított adatok még inkább feldúlják, hiszen a járvány kapcsán abszolút számokat tesznek közzé a viszonyszámok helyett – világított rá Veres Valér szociológus a 10. Szociológus Napokon tartott online értekezésében.

A szakember Halálozási adatok a világjárvány idején: a számok, és ami mögötte van című előadásában figyelmeztetett: mivel a bukaresti operatív kommunikációs törzs, a hatóságok és a média is abszolút számokat használ viszonyszámok helyett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos információk közlésére, az emberekben a félelem és a pánik egyre inkább növekszik. Ez gyakran azt eredményezi, hogy még az esetleges fertőzöttek is visszariadnak attól, hogy orvoshoz forduljanak, és a kórházi kezeléseket is elutasítják.

A 10. Szociológus Napok nyitónapján – amelyet az intézkedéseknek megfelelően idén először, online kiadásban tekinthetett meg a nagyközönség – Veres Valér szociológus kiemelte, a médiának hangsúlyos szerepe van a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek terjesztésében, és abban torzít, hogy abszolút számokat közöl viszonyszámok helyett: mivel a hatóságok eszerint szolgáltatják az információkat, a média sem viszonyítja a számokat a népesség arányához.

A média hangsúlyos rendeltetését azzal magyarázta, hogy a kijárási korlátozások és a bezártság miatt a társadalom nagy része az olvasottak és hallottak alapján kerül kapcsolatba a külvilággal, és keveseknek van saját tapasztalata a koronavírus-járvánnyal. Emiatt félelem dominál az emberekben, főleg azokban az esetekben, amikor az országok nem egységes kritériumok alapján jelentik, hogy az elhalálozások hátterében a koronavírus vagy esetleg más fő ok húzódik.

Abszolút számok viszonyszámok helyett: „van baj elég”

Veres Valér humorosan a „van baj elég” mondással határozta meg a járvánnyal kapcsolatos információk közlését, hiszen a hatóságok által közzétett számok torzítanak, és különböző értelmezéseknek adnak teret. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi oldalakon is követhető volt, ahogyan egyre növekedtek a milliós számadatok a fertőzöttekről. Önmagában nézve, a milliós nagyságrend hatalmasnak tűnik, de ilyenkor figyelembe kell venni azt is, hogy a Föld népessége mekkora, és ahhoz a számhoz viszonyítva a globális fertőzöttek száma máris kevésnek tűnik.

Az új típusú koronavírus-járvány méreteiről azért sincsenek pontos információink, mert csupán a letesztelteket, a kórházban ápoltakat, vagy a vírussal tetézett betegségben elhunytakat veszik számításba, a valós helyzet pedig ennél sokkal összetettebb, mert vannak olyan országok, ahol kevés a teszt, nincsenek kiképzett orvosok, túl sok a beteg, vagy éppen másfajta stratégiát alkalmaznak az elöljárók.

Emellett nagyszámú tünetmentes személy is van, akiknél fel sem merül a tesztelés kérdése. A valós helyzetek felmérésére tehát politikai akarat és technikai lehetőségek is szükségesek – vélekedett az egyetemi oktató. Hozzátette, egymillió beteg az Amerikai Egyesült Államokban nem ugyanaz, mint Szlovéniában, és az sem mindegy, hogy milyen koncentrációban fordulnak elő a betegek: 100 eset az egész ország területén mást mond, mintha egyetlen lakónegyedben lenne. Mivel mégsem viszonyítják a számokat a népesség arányához, ez az a torzítás, ami a bezártsággal kiegészülve károsan hat a lakosság mentális egészségére.

A számoknak egy másfajta rendeltetésük is van, ugyanis ezek alapján határozzák meg, hogy mely országok kerülnek a vörös zónába, melyek számítanak sárga zónának, és mikor kerülnek karanténba vagy házi elkülönítésbe az innen érkezők. Veres Valér úgy véli, joggal érezheti egy külföldi személy igazságtalannak, hogy vörös zónának nyilvánítanak egy nagyobb országot, ahol ugyan abszolút számokban mérve nagy a fertőzöttek száma, de abban a régióban, ahonnan érkezik, szinte senki sem koronavírusos, míg egy kisméretű országot, ahol nagyon sűrű a fertőzöttség, de abszolút számokban nézve még nem számít olyan nagynak, csak későre nyilvánítanak veszélyes zónának.

A halandóság mérésére is ferdítettség vonatkozik, hiszen a különböző országok másként szabályozzák a halál okának meghatározását: míg egyes helyeken a Covid-19-et elsődleges halálokként regisztrálják, mások csak másodlagos okként tekintenek rá, ha a fertőzöttnek voltak krónikus betegségei is, sok esetben pedig vitatható, hogy a halál oka a vírus, vagy a legtöbb áldozatnál jelenlévő másfajta alapbetegség. „Az abszolút számok alapján úgy tűnik, halálos ez a vírus, mintha legalábbis az emberek egyébként örökké élnének és senki sem halna meg” – utalt a megtévesztő adatokra az előadó, hozzáfűzve, hogy a járványidőszak óta minden egyéb halálozási ok eltűnt a statisztikákból.

A tesztek rossz minőségűek

A virtuális előadáson felkért hozzászólóként Turóczi Ildikó orvos, Afrika-kutató és Markó Bálint biológus jelentkezett be. Turóczi Ildikó kiemelte, a média által közölt abszolút adatok bizarr következményekkel járnak, ugyanis azt eredményezik, hogy az esetleges fertőzöttek félnek orvoshoz fordulni vagy kórházba menni. Mindezt azzal magyarázta, hogy a hírek nagy bizonytalanságot, és kórháztól való rettegést keltenek az emberekben, mert jelenleg az a kép uralkodik a társadalomban, hogy a kórházakban halnak meg legtöbben.

Markó Bálint biológus úgy véli, az elvégzett tesztek nem az egyedszámokat határozzák meg, hanem a betegség felkutatására szolgálnak, mert sok beteget többször is letesztelnek a betegsége folyamán. Hozzátette, a tesztek minősége rossz, és még a legmegbízhatóbbnak tekintett PCR-készülék is genomszintjén mutatja a vírus esetleges jelenlétét, azaz „olyan, akár a medvenyom: a medve vagy ott volt, vagy ott van”.